Látkép - A meghökkentő világ (2012. március) első rész

Átkozott kilencedik szimfónia:

Miért viszi szerzőit a sírba?

A siketség sem állítja meg
Ki: Ludwig van Beethoven
Elhunyt: 1827. március 26-án
A halál oka: máig ismeretlen


A fiú szája véres. Megharapta, amikor apja utoljára tarkón vágta. Johann van Bethoven (1740 - 1792) messze áll a tökéletes szülőtől. Próbálja Ludwigot saját foglalkozása a zene felé terelni. Az anya, Marie Magdalena tehetetlenül figyeli, ahogyan Johann az asztalra teszi a kiürült borosüveget, és övvel indul legtehetségesebb gyermekük felé. A büntetés azért jár, mert elvétette a bonyolult kották olvasását. Apja idomított majomként bánik vele: pénzért csodagyerekként árulja, ahogy Leopold Mozart (1719 - 1787), Wolfgang Amadeus apja (1756 - 1791) is tette. Csak szándékuk eltérő. Johann inkább arra gondol, hogy fogja elinni a pénzt még aznap este a kocsmában.



Zeneundor? Dehogy!
Másodszülött fiuk cseppet sem idegenkedik a zenétől. Elődjei nyomdokaiba lép - hiszen nagyapja is karmester Flandriában, apja pedig, mielőtt az alkohol leigázza, jeles tenorista Bonnban. Noha a sors kellemes dallamokkal és tökéletes alkotásokkal áldja meg, a magánéletben nem kíméli. A felnőttkort hét gyermekből Ludwigon kívül a két öccse, Kaspar Karl és Johann éli meg. A kis Ludwig mesterien játszik, de ne akarjanak vele számtant vagy tollbamondást gyakoroltatni. A zenén kívül apja teljesen mellőzi oktatását, erre csupán 9 éves korában kerül sor. Az orgonista és szerző Christian Gottlob Neef (1748 - 1798) megdöbben új diákja tehetségétől, a fiúk pedig második apjuknak tekintik.

Mozart is tanítja?
17 évesen már Bécsben játszik, s úgy fest, rámosolyog a szerencse! De aztán... A megálmodott élet néhány hónapja alatt egy tételt sikerült befejeznie. Anyja tuberkolózisban meghal, apja egyre többet iszik. Ludwignak vissza kell utaznia Bonnba, hogy gondoskodjon öccseiről. Bécsben még kezet ráz Mozarttal, és állítólag részt vesz néhány felejthetetlen zeneórán is. De vajon el tud tartani két kisfiút önmagán kívül? Nagyon össze kell szednie magát. Magánórákat ad, és szerencsére akadnak jelentkezők. Tudják, hogy az amúgy békés Ludwig a zenében fékezhetetlen, ezért nem kényszerítik, hogy a kívánságaik szerint alkosson.

Az opera túl nagy falat
Beethoven ösztönös, eleinte megnyilvánuló esetlenségét a társasági életben is kedvesnek találják a bécsiek, így gyorsan az elit kedvencévé válik. Nemesi családok támogatják - Eszterházyak, Kinskyk és Lobkowitzék. Bécsbe mégis csak 1792-ben tér vissza. Utolsó két tanára valóban előkelő: az itáliai mester, Antonia Salieri (1750 - 1825) és az osztrák zeneszerző, Joseph Haydn (1732 - 1809). Beethoven szerzeményeivel főként Haydn útján jártja, végül szakít a kötöttségekkel. Az 5. szimfónia Sorsszimfónia címen fantasztikusra sikeredik. 1808. december 22-én közönség meghatódva, elbűvölten tapsol. A szerző egy operával is megpróbálkozik, ám a 45 darabból, amelyeket szívesen feldolgozna, csak egyet fejez be, a Fidelio operát. Még ezt is kétszer átdolgozza.

Baljós fülzúgás
"Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm!" - dúdolja, miközben megzenésíti Friedrich Schiller (1759 - 1805) Örömódáját. A 9. szimfónia 4. tételének sajátossága, hogy első zeneszerzőként szerepeltet kórust, Schiller szövege pedig kimondottan illik ide Ekkor már mindegy, hogy hangosan vagy halkan dúdol, alig hallja. A diagnózis tinnitusz, azaz fülzúgás, amely álmatlanságot és depressziót is kiválthat - még ma sincs tökéletes ellenszere. Beethoven fülzúgása 1795-ben kezdődik, és egyre erősödik. 1816-ra teljesen megsüketül, de tovább komponál. Ekkor születnek meg a X. szimfónia vázlatai.

Az első elátkozott kilences
Ám rajongói hiába várnak rá, Beethoven 1827. március 26-án meghal. Nem a siketség tehet róla. Vajon mi történt? A zeneszerző komoly hasműtéten esett át, de ebbe sem kellett belehalnia.. A szakemberek napjainkig vizsgálják halála okát. Egyesek arra esküsznek, hogy Beethoven elkapta a szifiliszt, mások bélfertőzésre és májzsugorodásra gyanakszanak, s az ólomfertőzés sem kizárt. A világhírű zeneszerzők számára még csak most kezdődik a rémálom. Ludwig utolsó szimfóniája a kilencedik. Ez önmagában semmit sem jelentene, ha más mester nem ugyanígy végezné a következő években!



Gyengéi a lányok
Ki: Anton Bruckner
Elhunyt: 1896. október 11-én
A halál oka: végelgyengülés


"Egészségére" - emeli fel Josef Anton Bruckner az újabb korsót. Éppen 60 éves, és csak most érzi, hogy ennek súlya van. Hát igen, tanulmányai egészen a 40. születésnapjáig húzódnak! A felső-ausztriai ansfeldeni születésű zeneszerző a Szent Flórián-apátság kórusában kezdi pályafutását, idővel pedig első osztályú orgonistává válik. A zeneszerzést is kipróbálja, de majd fél évszázad, mire befut. Bruckner ezt az időszakot az iskolában tölti tanárként, no meg a sör társaságában - ez élete szenvedélye a fiatal lányok mellett.






Mamlasz vagy isten?
"Olyan közvetlen, vidéki típus" - mondja tétován egy ismerőse. Amilyen tehetséges a zenében, olyan átlagos a hétköznapokban. Kisugárzása? Jóformán semmi.Azt beszélik róla, hogy fura alak. "Néha mamlasznak tűnt, máskor istennek" - emlékezik példaképére, késői barátjára a nem kevésbé híres zeneszerző, Gustav Mahler. A feltörekvő szerzőcsillag felnéz Richard Wagnerre (1813 - 1883), akit személyesen is ismer. Bruckner istenadta tehetségét csak a 7. szimfóniában leplezi le. Végre a nyilvánosság is felfigyel rá, felkérést kap Angliába és Franciaországba. Hosszabb távon viszont Bécsben telepedik le.

Fiatal lányok, fiatal élet
"Szűz Mária, nem vagyok nős, így nem követhetek el bűnt..." - gondolja Bruckner a hűvös templom padján ülve. Elszánt katolikus, de a környékbeliek felfigyelnek a fiatal lányok iránti érdeklődésére, ami még a 70. születésnapján is kíséri a zeneszerzőt! Ahogy ő is vallja, nem hajlandó elfogadni saját korát, és a serdülő lányok mellett fiatalabbnak néz ki. Mit találnak rajta vonzónak? Amint elkezd mesélni grandiózus fellépéseiről a londoni Royal Albert Hallban vagy 1851-ben, a világkiállításra épített kristálypalotában, már vetheti is az ágyát.

Wagner és a félelem
A művész Prágában is megfordul. 1884-ben a Moldva jobb partjára érkezik, hogy a Rudolfinum nemű konzervatóriumban felavassa az orgonákat. Példaképe, Richard Wagner miatt Bruckner a kritika középpontjába kerül. Ahelyett, hogy kiállna a nyilvánosság elé és elkerülné, hogy a zenei világ kinevesse, magányosan szenved.  Fél a szégyentől, és nem tud alapos érvekkel előállni. Saját művét is félti. Annyiszor átjavítja, hogy különböző darabjai világszerte legalább három változatban hallhatók! És a 9. szimfónia? Ahhoz csak idősebb korában kezd hozzá, s nem fejezi be. Kora végül utoléri. Természetesen úton hal meg, a 9. szimfónia kottáival teleszórt asztalánál...



Méghogy hentes!
Ki: Antonín Dvořák
Elhunyt: 1904. május 1.
A halál oka: szívelégtelenség


Az Újvilág címet viselő 9. szimfónia volt z első dallam a holdra szállást követő ünnepélyes légkörben. A művész Európában és Amerikában egyaránt elismert, pedig gyerekként szülei más pályára szánták: neki kell átvennie apja hentesbaltáját és veres köpenyét.A nelahozevesi (kis település Prága mellett, Csehországban) születésű Antonín Dvořák ugyan tanulja a hentesszakmát, de esténként szívesen játszik hegedűn, orgonán vagy zongorán. Apja végül beletörődik, s tehetséges fiát Prágába küldi tanulni. Megbékél a gondolattal: henteskötényét nem fia örökli.






Nem akar? Nem számít, van lánytestvére...
"Kiváló, ezt még egyszer!" - dicséri a fiatal Antonín tanítványát. Tanulmányai mellett zongoraórákat ad.  Josefína Čermáková (1849 -1895), az ígéretes színésznő, ugyan nem a legtehetségesebb zongorista, de korban közel állnak egymáshoz, de Dvořák rájön, hogy az órákon együtt töltött idő számára nem elegendő. Josefina azonban nem találja elég előkelőnek oktatóját. Más társaság várja, a politikus és gróf Václav Rbert Kounic (1848 - 1913). Dvořák szerelmének gyümölcse második alkalommal nem esik messze Josefina fájától. Végül az oltárhoz Josefina húgát, Annát kíséri, akibe szintén a zongoraleckék során szeret bele.

Ég veled, leányom!
Jól választ. Míg Josefina a színészi karriert űzi, addig Anna valóban támogatja a férfit. Hitvese kilenc gyermeket szül neki (csak hat éli meg a felnőttkort), s éppen ő az, aki elküldi férje alkotását Johannes Brahmes (1833 - 1897), berlini zeneszerzőnek és karmesternek. "Dvořák mellékgondolatainak témája nekem bőven elegendő lenne a főgondolatokénak" - hallgatja lenyűgözve Brahms. Ettől fogva Dvořák egyenes és akadálymentes úton halad a siker felé. 1844-en vezényli vokális-instruentális Stabat Materjét Londonban. Miközben írja, hullanak könnyei, s végül a műbe fekteti minden bánatát, amit az egyik lánya halála miatt érez.

Amerika a láthatáron!
A galambok hangos szárnycsapkodás közepette a levegőbe emelkednek. "Csalogatnak New Yorkba" - mutatja Anna egyik levelét az óceánon túlról. A zeneszerző otthon igazán boldog. Galambokat tenyészt, kertészkedik és természetesen komponál. A New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói posztjáról szóló ajánlaton Dvořák sokáig gondolkodik. Végül mégis elfogadja a felkérést három évre. Megismeri Amerikát, és Amerika is felfedezi őt. Amikor visszatér, megelégszik a prágai konzervatórium professzori posztjával. A diák, Josef Suk (1874 - 1935) nem tudja, hova nézzen. A helyzet határozottan nem egyszerű. Beleszeretni a professzor lányába! Dvořák szerencsére megértő, ráadásul Suk az egyik legtehetségesebb követője.

Inspiráció? Spirituálé és indián népzene
Otília lányának esküvőjére áldását adta, azonban a házasság nem lesz hosszú. Antonín Dvořákhoz hasonlóan Otília szíve is gyenge. A lány egy évvel szeretett édesapja után int búcsút az életnek. És ő? Négyheti ágyban fekvés után szíve feladja a szolgálatot. A toronyóra éppen delet üt 1904.május 1-jén. Véletlen vagy átok? Bölcs kérdés. A 9. szimfónia, az Újvilág lesz a legsikeresebb zenedarabja. Megalkotásában Dvořák indiánok és az afroamerikaiak amerikai zenéi, kultúrái inspirálják. Ezek az utolsó szimfóniája...



10. Szimfónia - és vége!
Ki: Gustav Mahler
Elhunyt: 1911. május 18-án
A halál oka: szepszis (vérmérgezés)

Megrögzött vegetáriánus, érdekli a lélektan, és persze, zseniális zeneszerző, karmester. De most ajkait harapdálva járkál a szobában. "Biztosan meghalok, elvisz az átok!" - retteg napokig. Nem egy zenészt ejt gondolkodóba Beethoven, Bruckner és Dvořák halála. " A 9. szimfónia átka" - hallani; de hogy ki mondta, vagy honnan származik, nem tudni. Mahler kezébe temeti arcát. Egészségesen élt, és most egy ostoba átok miatt kell meghalnia? " A kilencediket soha sem lett volna szabad megírnom"- kesereg. Végül úgy dönt, szembenéz az átokkal. Este már nevet rajta. Miért is ne,hiszen épp most fog neki a tizedik szimfóniának, és még él!



Sokállomásos út Bécsig
Már gyerekként is a zenészek körül legyeskedik. Az Osztrák Császárságba tartozó Csehország délkeleti részén születik egy zsidó család gyermekeként. Bár beszél németül, részben cseh is Beleszeret a népművészetbe, amely időskorában megihleti őt. A felnőtté válás időszakát szülőhelyén tölti mosollyal, zenével és hangszerekkel teli környezetben. Legszívesebben megtanulna egyszerre mindegyiken játszani! De ha úgy tartja kedve, egyszer mesés karmester lesz belőle. Lassan a környék is felfigyel a fiú tehetségére. Ifjúként beutazza a világot: Ljubljanából Prágába, Lipcsébe, majd Budapestre kerül, ahol művészigazgatói pozícióba léphet. Sőt, a változatosság kedvéért Hamburgban is operaigazgatói poszttal büszkélkedhet. Innen pedig csak egy lépé, hogy Bécsben, a zene Mekkájában foglalja el ugyanezt a nemes beosztást.

Nem tudja otthon tartani
Alma Schindler (1879 - 1964) tehetséges, vonó nő Híres memoárszerző, szobrász, és Mahlerral való megismerkedésekor zenét is szerez. 1902-ben kötött házasságuk roppant elhamarkodott lépés. A friss feleség háziasszonykodás helyett egyik kávéházól a másikba jár irodalmi vitákra. Férje ezt másképp képzelte. S még azt sem tudja, hogy neje nem a hűségről híres. Alma férje haláláig váltogatja partnereit, és megszökik az Egyesült Államokba Franz Werfel (1890 -1945) német íróval. Addig kt lányt szül Mahlernek - Maria Annát (1902 - 1907) és Annát (1904 - 1988). Mi lesz Mahler sorsa? A legsötétebb rémálma válik valóra. Éppen a 10. szimfónián dolgozik. 1911-ben a New York-i koncertet vezényli, amikor rosszul lesz. A szívét súlyos kór támadja meg, s az orvosok tehetetlenek. Vérfertőzésben hal meg. Melyik volt az utolsó befejezett szimfóniája? Pontosan úgy történt, ahogy azt megálmodta, a kilencedik.

3. évezred (2011. január)

Alternatív energia

Csúcsminőség, stílus és dizájn:

A harmadik évezred Eco-Drive órája

A Citizen elérte azt, ami keveseknek sikerült: az egyedülálló Eco-Drive technológia segítségével megváltoztatta az óra és a tulajdonosa közti különleges, bensőséges kapcsolatot.

Immár szükségtelen a kvarcórákra jellemző elemcsere. Elmarad a lemerült elemek súlyos környezetkárosító hatása, és lényegesen csökken a rendszeres szervizbeavatkozások száma, ami korábban a forgó alkatrészek kopása miatt jellemezte a mechanikus órákat - ezek a harmadik évezred Citizen órája és maga az Eco-Drive elv legfőbb erényei.

Az Eco-Drive elvű órák működését nem korlátozza többé az elemek élettartalma és töltöttségi szintje. az órát tápláló kimeríthetetlen energiaforrás, azaz a fényenergia természetes, tiszta és könnyen hozzáférhető mindenki számára. Az Eco-Drive elv képes bármilyen típusú fényt elektromos árammá alakítani, legyen az természetese vagy mestersége.

Az Eco-Drive technológia működési elve

A környezetbarát óra a fényenergiát hasznosítja. A számlapja alatt található szolárcella bármilyen típusú fényt képes átalakítani elektormos árammá, mely ezután az akkumulátorban tárolódik. Az óra az akkumulátortól kapja a működéséhez szükséges energiát, illetve az biztosítja az óra fénytől való függetlenségét hosszan tartó töltés nélküli állapotban, ami kor nem éri fény. A szolárcella kialakítása lehetővé teszi, hogy a fényt elektromos árammá alakítsa át, bármilyen szögben is érje a fénysugár.

Egytelen feltöltéssel

A modern és intelligens Eco-Drive rendszer egyik legfontosabb részegsége egy speciális, kadmium-, ólom- és higanymentes akkumulátor, mely nagy tárolókapacitását a titánlitium ionoknak köszönheti. Kis méretéhez képest, egyszeri teljes feltöltéssel - modelltől függően 4 hónaptól,akár 7 évig (!)  is - képes a folyamatos működéshez szükséges energia tárolására úgy, hogy fény nem éri az órát. Az akkumulátor tárolókapaciáts-csökkenése e típusnál bizonyítottan tíz év elteltével is csupán csak 10 %, azaz még 10 év elteltével sem szükséges annak cseréje. Ez a kivételes tulajdonság az Eco-Drive szerkezetes óra tualjdonságának biztonságérzetét növeli mivel nincs többé elemcsere.

Elegáns és tökéletes számlap

A Citizen rengeteg kutatás révén elért, hogy a világos színű számlapok is magas fényáteresztő képességgel bírjanak, s közben esztétikai értékük se csökkenjen. Így sikerült eljutni a kerámia számlapok alkalmazásához. A törékenység csökkentése érdekében a kerámialap szélét fémgyűrűvel erősítik meg, hátsó felületére pedig egy speciális anyagot ragasztanak.

Az Eco-Drive technológia révén minden bizonnyal maradandót sikerült alkotnia a világ vezető japán óragyárának. Ami másfél évtizede még forradalmi újításnak számított, az ma már a modern gondolkodás, a megbízhatóság szimbóluma. A világon több mint 40 millióan viselnek kezükön Eco-Drive órát és választották az alternatív előforrást!

"CITIZEN Eco-Drive - időtálló minőség"

http://www.timecenter.hu/

3. évezred (2011. április)

Hogyan segít a "mágia" a mindennapokban?

 

Egy fontos mérkőzés napján nem egy sportoló "mágikus erejű" zoknit húz a lábára, "szerencsehozó" ételét fogyasztja, vagy saját "bűvös" útján megy a stadionba. Ehhez hasonlóan viselkedik minden második ember. Mágikus erejük nemcsak a rituáléknak van, de a legkülönbözőbb talizmánoknak, a négylevelű lóherének vagy akár a szavaknak ("kéz - és lábtörést", "szorítok"). Ha Ön is azok közé tartozik, akik minden ésszerűséget és tudományoskodást félretéve, a nyakukban amulettet hordanak, akkor ezt a cikket ne olvassa végig, mert előfordulhat, hogy elszáll a varázsereje.

Mágia a mindennapi életben

Ha megkérdeznénk a mai józanul és tudományosan gondolkodó felnőtteket, hogy mit gondolnak a mágikus rituálékról és tárgyakról, akkor valószínűleg a mesék birodalmába vagy a bolondokházába küldenének minket.
A mágiába vetett hit kifordítja azt, amit a tárgyak közti ok-okozati kapcsolatok természetéről a tudomány mond. Röviden - a matematikavizsgán nem a nyúlláb simogatása, hanem a tisztességes felkészülés biztosítja az ötöst.
A tudósok között mégis akadnak olyanok, akik ezt a jelenséget kutatják. De ők nem parapszichológusok, és nem is egyszerű pszichológusok, akiket az érdekel, hogy tudattalan motivációink mennyire változtatják meg cselekvésünk irányát és sikerét. A Kölni Egyetem Pszichológiai Karának kutatócsapata, Lysann Damish vezetésével a közelmúltban meggyőzően bizonyította, hogy a mindennapi "mágia" ténylegesen befolyásolja a jövőbeli dolgok menetét.

Elvarázsolt labdák
Hogy a "mágia" erejéről meggyőződjenek, a tudósok kísérleti sorozatot készítettek elő önkéntesek számára. Az első során a kísérleti alanyok golfoztak. Az egyik golflabda azonban különleges volt, a tudósok azt állították, hogy "szerencselabda". Az állítás hatására meglepően erősnek mutatkozott. Az önkéntesek nemcsak hogy gyakrabban választották, de ha vele játszottak, pontarányuk kétszer jobb volt! Vajon miért? Hiszen a golflabda igazából nem lehetett "bűvös".
A pszichológusok egy teszt segítségével a teljesítmény előtt és után is kiértékelték a játékosok önbizalmát, és megállapították, hogy a "bűvös" labdával való játéknak köszönhetően nőtt az önbizalmuk. Hasonlóképpen, a pontarányuk is jobb volt abban a tesztben, amely emlékezőképességüket vizsgálta. Akkor mindannyian fussunk ki a mezőre, és keressünk négylevelű lóherét? A német pszichológusok szerint ez felesleges. [...]

Mágia és pszichoanalízis

A mágia vallási gyakorlattal is és szertartással összekötve, már a pszichológia tudományának születésétől (azaz a XIX. század második felétől) fogva érdekelte a pszichológusokat. Ez a vizsgálat különösen fontos szerepet játszott a pszichoanalizisben, amelynek célja az úgynevezett tudatalatti és tudattalan területek feltárása. Ezen igyekezetek úttörője maga Sigmund Freud (1856 - 1939) volt, a pszichoanalitkukus iskola megalapítója. A mindennapi élet pszichopatológiája és a Totem és tabu című műveiben a betegek mindennapi rituáléit írta le,amelyeket a kényszeres neurózis tüneteinek tartott. Freud szerint a mindennapi szorongásokat nyomhatják el azok a tevékenységek is, amelyeket a vallási szertartásoknál alkalmaznak. A mágia célja Freud pszichoanalízise szerint, a tudatalattinkból kitörő tudattalan vágyak ellen gátat emelni, és így legalább a látszatát megőrizni a szellemi teljességnek.

3. évezred 2012. március

Mire jó az izzadság?

Hőségben vagy stresszhelyzetben az emberek többsége izzad.

Az izzadság az apokrin és az ekrin verejtékmirigyek vizes váladéka. Mindkét mirigy különböző típusú verejtéket termel.

Az ekrin mirigyek már csecsemőkortól működnek, és váladékuk szükség esetén segít a bőr, és ezzel együtt az egész szervezet lehűtésében. Például a kutyák az emberekkel ellentétben nem izzadnak, ők nyitott szájjal és kiöltött nyelvvel hűtik a szervezetüket.

Az apokrin mirigyek az embernél mindenekelőtt a hónaljban, a lágyékban és a mellbimbók körül találhatók. Aktivitásukk azonbann csak pubertárskorban kezdődik. E mirigyek izzadsága fehérjét és zsírokat tartalmaz, amelyek táptalajt jelentenek a bőr felszínén élő baktériumok számára. Ezen elemek felbomlásával aromatikus anyagok keletkeznek, amelyek a testszag okozói.

10 úttörő a modern orvostudományban

1) Az immunológia megteremtője: Edward Jenner

Mikor élt: 1749 - 1823

Nemzetisége: angol

Fő kutatási területe: általános orvostudomány, immunológia

Hogyan lehet legyőzni a himlőt?

A himlő már régóta nagy fenyegetést jelentett az emberiségre. Bár a betegség nem minden esetben végződött halállal, a megfertőzött személyt egész életére elcsúfította. Az orvosok vállvetve próbálták kideríteni, hogyan lehetne megelőzni a himlő járványszerű terjedését. Lady Mary Wortley Montagu (1689 - 1762) Angliában már 1721-ben megkísérelte a védőoltások bevezetését, melyekkel törökországi tartózkodása idején találkozott. Beteg emberek szövetmaradványait tartalmazó immunizáló porkészítmények adagolásával próbálkozott. E módszer azonban nem vált be. A himlőjárvány ismét kitört, s ha a beteg nem is halt bele, a betegség emlékét élete végéig viselte.

Tehén és immunitás

Néhány évtizeddel később Edward Jenner, angol orvos megfigyelte, hogy azok a gazdák, akik tehénhimlővel fertőzött tehenekkel kerültek kapcsolatba, szinte soha nem kapták el a fekete himlőt. Ettől a szemfüles megfigyeléstől már csak egy lépés kellett ahhoz az eljáráshoz, amely az első tényleges védőoltást (vakcina - latinul vacca = tehén) jelentette. Jenner egy James Phipps nevű, nyolcéves kisfiúnak napokig adagolta a tehén himlőhólyagjából származó váladékot. A fiú fekete himlővel fertőzötten sem lett beteg. Edward Jenner lett tehát a védőoltások atyja, amelyek nélkül a mai világunkat szinte már elképzelni sem tudjuk.

2) Az első transzfúzió végrehajtója: James Blundell

Mikor élt: 1791 - 1878

Nemzetisége: angol

Fő kutatási területe: szülészet, hematológia

Két évszázados hibák

Amikor William Harvey (1578 - 1657), angol orvos 1616-ban bejelentette a vérkeringés felfedezését, új fejezetet nyitott az orvostudomány történetében. Az orvosok a LaManche-csatorna mindkét oldalán versenyre keltek egymással: a tét az első sikeres vérátömlesztés végrehajtása volt. Azonban közel két évszázadon keresztül rossz irányban haladtak: állati vérrel próbálták pótolni az emberit.

Áttörés a vérátömlesztés terén

James Blundell, angol szülész sajnos saját szemével látta, hogy számos szülőanya vérvesztés miatt hal meg. Mint az egyetem fiziológiaprofesszora, ismerte elődje, John Leacock nézeteit, aki hangsúlyozta, hogy az ember és az állat közötti vérátadás végzetes következményekkel járhat. Blundell először állatokon kísérletezett, míg végül 1829-ben sikeresen végrehajtotta, majd dokumentálta az vérátömlesztést emberekből emberbe.



3) Az anyák megmentője: Semmelweis Ignác Fülöp

Mikor élt: 1818 - 1865

Nemzetisége: magyar

Fő kutatási területe: szülészet

A gyermekláz problémáiA 19. században, de már korábban is, a szülőanyák elhalálozásának leggyakoribb oka a gyermekágyi láz volt. Semmelweis Ignác soha el nem múló érdeme, hogy ezt a bakteriális fertőzést gyakorlatilag teljesen sikerült felszámolnunk. Munkássága előfutára volt a modern orvostudomány egyik legfontosabb pillanatának, a bakteriális eredetű betegségek felfedezésének.

A kórházban alaposan megmosott kézzel!

Semmelweis hosszú ideig a bécsi közkórházban dolgozott. Bizonyos idő után észrevette, hogy a szülészeti osztályon, amely az orvostanhallgatók oktatására is szolgált, a gyermekágyi láz halálozási aránya magasabb, mint máshol. Semmelweis hamar rájött, hogy a boncolást és végző orvostanhallgatók hozzák be a fertőzést. Amikor arra utasította őket, hogy kezüket antiszeptikus klórmészoldatban mossák, a halálozás jelentősen csökkent. Semmelweis Ignácot megérdemelten nevezik az "anyák megmentőjének".

4) A leghíresebb nővér: Florence Nightingale

Mikor élt: 1820 - 1910

Nemzetisége: angol

Fő érdeme: a nővér az összehasonlító statisztika úttörője volt

Szülei akarata ellenére lett ápolónő

Florence Nightingale keresztnevét a híres itáliai város, Firenze után kapta, ahol született. A tehetős bankár apa, aki nemcsak nyelvekre, de matematikára is tanította, azt remélte, hogy leánya élete hagyományos mederbe terelődik, s egy gazdag család fiához megy feleségül. Florence azonban megmakacsolta magát, és szülei tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy nem megy férjhez, hanem ápolónő lesz. S tette ezt annak ellenére, hogy akkoriban ez a hivatás a társadalmi ranglétra meglehetősen alacsony fokán állt.

Lámpás hölgy

Töretlen elkötelezettsége a beteg emberek szolgálata iránt - nagy műveltségének és átlagon felüli intelligenciájának köszönhetően - Florence esetében olyan magas szinten állt, hogy hazájában rendkívül népszerű és közmondásosan csodált személyiséggé vált. Legnagyobb érdeme, hogy alapvetően megváltoztatta az ápolónői hivatásokról alkotott társadalmi közfelfogást. Hitt a szakszerű nővérképzés fontosságában. Matematikai érzéke révén a járványügyi elemzések bevezetésének úttörője volt. A sajtó által lámpás hölgynek  nevezett Florence tiszteletére május 12-én, születésnapján tartják az Ápolók Nemzetközi Napját.

5) Az első oltás feltalálója: Louis Pasteur

Mikor élt: 1822 - 1895

Nemzetisége: francia

Fő kutatási területe: mikrobiológia, immunológia

A húszéves orvos

Bár Louis Pasteur szegény családból származott (apja cserzővarga volt a kelet-franciaországi Dole-ban), tehetsége a szüleit meggyőzte arról, hogy a fiukat iskoláztassák. A hihetetlenül intelligens és szorgalmas Pasteur a Sorbonne-on kémiát tanult, s olyan sikereket ért el, hogy már 20 évesen doktori fokozatot szerzett. Tudósként a legkülönbözőbb kémiai területeken tevékenykedett. Az orvostudományban a mikrobiológiai kutatásával vált híressé.

A baktérium üldözője

Pasteur szerint a fertőzéseket - hasonlóan például a cukor erjedéséhez - a mikroorganizmusok okozzák. Elsőként állította elő olyan betegségek elleni, a szervezetet immunizáló védőoltást, amelyet magából a betegség kórokozójából gyengített le, vagyis abból a baktériumból, amely a betegséget okozza. Kifejlesztette a lépfene, a baromfikolera, a sertéspestis és a veszettség elleni oltóanyagot. Pasteurt joggal tekintik, nemcsak a 19. század, hanem minden idők egyik legnagyobb tudósának.

6) A tüdőbaj és a kolera felfedezője: Robert Koch

Mikor élt: 1843 - 1910

Nemzetisége: német

Fő kutatási területe: mikorbiológia

Számos terület úttörője

Ha a mikrobiológia meglapítója Louis Pasteur, akkor annak kiteljesítője Robert Koch. Nem csupán számos új és az orvoslás számára alapvető mikroorganizmust fedezett fel (például a tüdőbaj és a kolera kórokozóját), hanem számos olyan eljárást és technológiát is kifejlesztett, amelynek köszönhetően a bakteriológia fejlődése rákétasebességre váltott. Egyebek mellett ő dolgozta ki a baktériumok tárgylemezen történő festését, valamint a baktériumkultúrák tiszta tenyészetének előállítási módszertanát.

Kutatások az egzotikus országokban

Koch 1891-ben a Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója lett. Ez a feladat számára további kihívást jelentett - sokat utazott a világban és tanulmányozta az egzotikus betegségeket, a maláriát, a leprát és az álomkórt, s nagymértékben hozzájárult lefolyásuk és kórokozóik megismeréséhez. Eredményeiért 1905-ben Nóbel-díjjal tüntették ki.

7) A pszichiátria egyik atyja: Emil Kraepelin

Mikor élt: 1856 - 1926

Nemzetisége: német

Fő kutatási területe: pszichiátriai genetika

A pszichiátria lassú születése

A pszichiátria egy olyan orvostudományni terület, ahová viszonylag lassan hatolnak be az új tudományos módszerek. A pszichiátriának szüksége van a legújabb kémiai ismeretekre ahhoz, hogy a súlyos mentális betegségekben szenvedőknél alkalmazható gyógyszerek fejlesztésében hathatósan részt vehessen. Emil Kraepelin, német orvos a modern tudományos pszichiátria, a pszichofarmakológia és pszichiátriai genetika megalapítója.

A demencia atyja

Kraeplin igazi tudós volt, aki soha nem kételkedett abban, hogy a pszichiátriai betegség biológiai zavarok következménye. Munkásságának tudománytörténeti jelentősége többek között abban áll, hogy két részre bontott olyan kórképeket, amelyeket azelőtt azonos elmebetegségnek jelöltek: mániás depresszió és demantia praeocox, azaz korai butulás. Idővel mindkét diagnózist kiszorította egy-egy még kifejezőbb fogalom (bipoláris zavar, illetve skizofrénia), jóllehet az előbbi kettőt is mindmáig használják. Alois Alzheimer (1864 - 1915) kollégájával együtt kutatta azt a neurodegeneratív betegséget, amely ma Alzheimer nevét viseli.

8) Az antibiotikum "felfedezője": Alexander Fleming

Mikor élt: 1881 - 1955

Nemzetiség: skót

Fő kutatási területe: gyógyszertan és mikrobiológia

Egy élet tele véletlenekkel

Alexander Fleming, skót orvos és gyógyszerész minden bizonnyal az orvostudomány legismertebb alakjai közé tartozik. Ez természetesen antibakteriális hatású felfedezésének, a Penicillinum notatumnak köszönhető, amely az orvostudomány új korszakát indította el. Ez a felfedezés, amelyre 1928-ban került sor, mint számos más dolog Fleming életében, hirtelen véletlennek köszönhető. Azokat a penészgomba-spórákat, amelyek az élő táptalajon szaporodó baktériumokat elpusztították, valószínüleg egy szélroham fújta be a laboratóriumba.

Mi a lizozim?

Fleming hat évvel a véletlenül felfedezett penicillin előtt egy másik felfedezést is tett, ahol szintén a véletlen játszott szerepet. Amikor náthás volt, mikroorganizmusokat tartalmazó orrváladékot helyezett a Petri-csészébe. A baktériumok hamar elpusztultak. Amikor a kísérletet saját könnycseppjeivel is megismételte, az eredmény ugyanaz volt. A türelmes Fleming végül izolálta a lizozim enzimet, melynek baktériumölő hatása különösen fontos a szervezetben.

9) "Kísérleti tengeri malacok klubja": Archibald McIndoe

Mikor élt: 1900 - 1960

Nemzetisége: új-zélandi

Fő kutatási területe: plasztikai sebészet

Új-zélandiból angol

Minden idők egyik leghíresebb plasztikai sebésze, Archibald McIndoe életútja és karrierje nem nevezhető egyszerűnek. Mielőtt 1938-ban orvos lett Essexben az East Grinstead-i Viktória királynő Kórházban, az orvostudományi egyetemet szülőhazájában, Új-Zélandon végezte, később egy ideig az Egyesült Államokban, Rochesterben dolgozott, majd ezt követően egy londoni kórházban. Archibald McIndoe a második világháború során tett igazi hírnévre.

Kísérleti tengerimalac klub

Nagy-Britanniának a második világháború előtt mindössze négy plasztikai sebész állt rendelkezésre. Alkalmazásukat elsősorban a brit és nemet vadészgépek légi harcai tették szükségessé, amelyek gyakran a pilóták súlyos sérülésével (égési sebekkel) végződtek. A háború alatt McIndoe nemcsak kiváló sebészként jeleskedett, hanem pszichológusként is. Áldozatkészen segített a megégett pilótáknak, hogy visszataláljanak az életbe. Azok a pilóták, akik a keze alól kikerültek, "Kísérleti Tengerimalac Klub" ("The Guinea Pig Club") néven tömörültek. a háború végén a klub mintegy 1000 tagot számlált, ma már alig 50-en élnek közülük.

10) Az első sikeres szervátültetés: Joseph Murray

Mikor élt: (1919)

Nemzetisége: amerikai

Fő kutatási területe: plaszikai és transzplantációs sebészet

Baseball és orvostudomány

Joseph Murray, aki Donnall Thomas sebésszel 1990-ben megosztva kapott orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, kis híján mégsem lett orvos. Kiváltó fizikai képességei és kiemelkedő mozgásérzéke miatt számos sportágban jeleskedett, és csak akkor fordult végérvényesen az orvostudomány felé, amikor a baseballedzések és az egyetemi laboratóriumi gyakorlatok időpontja ütközött egymással.

Ikrek közötti csere

Murray kitartó érdeklődése az orvostudomány iránti kifizetődött. A híres Harvard Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd hosszú ideig katonai orvosként működött. Karrierje csúcsát 1954. december 23-án érte el: ugyanis ezen a napon került sor az első sikeres szervátültetésre az orvostudomány történetében. Egyik másik kiváló sebész, Hartwell Harrison asszisztálásával sikeresen transzplantálta Pichard Herricknek (1931 - 1963) egypetéjű ikertesvére, Roland (1931 - 2010) egyik veséjét.

Hol van Wall-e? (a kép a nemkutya-ról van)

nagy méretben itt találod:
http://www.hopewellstudios.com/images/stories/geekings/whereswalle1450.jpg

Magáért beszél (a kép a demotivalo-ról van)

Rubikon történelmi magazin - Magyarország a mérlegen HŐSÖK, KIRÁLYOK, SZENTEK (2012/1-2)

Munkácsy Mihály (1844 - 1900) - Honfoglalás 1893

Az Anonymus mondáján alapuló monumentális mű azt a pillanatot örökíti meg, amikor a lovon ülő Árpád vezér fogadja a szlávok hódolatát és a fehér lóért cserébe kapott ajándékokat: földet, füvet és vizet. A kép ötletét Jókai Mór vetette fel még 1882-ben, de Munkácsy hivatalos megrendelést csak 1890-ben kapott gróf Tisza Lajostól, az állandó országházi építőbizottság elnökétől, hogy az épülő Országház számára fesse meg a festményt. A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne pusztító hódítóként hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kívánt élni az itt lakókkal. A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, az ezredév legitimitásának záloga. A kép 1983-ban elkészült, de az Országház épülete ekkor még nem volt készen. Ahogy közeledett az átadás, annál többen ellenezték, hogy a kép az eredetileg meghatározott helyére, a nagy ülésterembe, az elnöki pulpitus mögé kerüljön. Az ellenzők között volt Steindl Imre építész és több politikus, így Tisza Lajos és Széll Kálmán is. Mindannyian a kép méretére hivatkoztak, de az igazi ok vélhetően a nemzetiségi problémák kiéleződése volt, amelyet a korabeli sajtóból még a kép kapcsán is nyomon lehet követni. Végül a festmény a Nemzeti Múzeumba került, majd, 1905-től a Szépművészeti Múzeum oldalfolyosóján állították ki. 1928-ban Scitovszky Béla, az országgyűlés elnöke kezdeményezte, hogy a Honfoglalás a Parlamentbe kerüljön, s a képet végül a képviselőház elnöki fogadóterének hosszanti falába építették be. A képen néhány ismert figura is felfedezhető: a jobb szélén, egészen hátul, a beszélgető magyarok egyikében Munkácsy arcvonásait lehet felfedezni, míg a fehér lő feje mögötti szakállas vezér modellje Jókai Mór volt.

Benczúr Gyula (1844 - 1920) - Vajk megkeresztelése 1875

Az 1867-es kiegyezéssel kezdődött új korszak festészetében mérföldkövet jelentett az Eötvös József kultuszminiszter által 1869-ben kiírt állami történeti festménypályázat, amelynek célja az új politikai helyzetnek megfelel reprezentatív festészet életre hívása volt. Benczúr a Vajk megkeresztelésével (1870) pályázott, nyert, s megbízást kapott a téma kidolgozására. Az államalapító Szent István király, pogány nevén Vajk megkeresztelkedése sorsdöntő lépés volt Magyarország történelmében. Ezzel az aktussal vált Magyarország a keresztény Európa részévé. Benczúr képe a kiegyezés utáni történeti festészet legjelentősebb alkotása, amelyet a kortársak egyenesen "a nemzeti történelem oltárképe"-ként emlegettek. A térdeplő Vajk mellett a kép két legfontosabb szereplője a keresztelést végző püspök, a magyarok térítője, Szent Adalbert, aki 997-ben szenvedett mártírhalált, illetve a kép jobb szélén álló III. Ottó német-római császár. A császár szintén sokat tett a kereszténység terjesztéséért: az ő nevelője volt a későbbi II. Szilveszter pápa, akitől Szent István a koronáját kapta, és ő avattatta szentté Adalbert püspököt is.

Molnár József (1821 - 1899) - Dezső vitéz önfeláldozása 1855

Molnár József egész életművén érzékelhető a velencei képzés s a 19. század első fele biedermeier művészetének hatása. Bár szinte végigélte a 19. századot és végigfestette annak minden képtípusát, mindmáig legismertebb műve az 1855-ben készített Dezső vitéz önfeláldozása. A hazafiúi önfeláldozás e példája keletkezése idején sem tartozott a sikeres történelmi képek közé, s ennek oka nemcsak a téma időszerűtlensége volt - a királyért meghaló vitézek, ha volt is üzenete az önkényuralom korában, az teljesen ellentétes volt a korszak történelmi festészetének céljaival és feladatával. Nem is "igazi" történelmi kép ez, inkább a '48 előtti időszak érzelmes bécsi zsánereire emlékeztet - kellemes kompozíció, finom, pontos kivitelezés, ragyogó színek jellemzik. Ereje, mondanivalója nincsen - minden olyan jellegzetesség hiányzik belőle, amely a történelmi festészet 1848/49 - 1867 közötti nagy korszakának fő műveiben megtalálható volt.

Székely Bertalan (1835 - 1910) - II. Lajos tetemének feltalálása 1860

II. Lajos királyunknak a mohácsi csatában bekövetkezett halálát és holttestének megtalálását több hiteles forrás is említi. Ilyen volt Brodarics István váci püspök beszámolója, aki szemtanúként írta le, hogy a vesztes csata után menekülő király a Csele falu melletti Karasica-patak megáradt medrébe zuhant. Fegyverei, páncélja és lova súlya miatt nem tudott a patakból kimenekülni, és megfulladt. Sárffy Ferenc győri várkapitány beszámolója kiegészíti az eseményt azzal, hogy a király hű embere, Czettrich Ulrich látta, amint néhány katona gyorsan eltemeti a királyt. Segíteni nem tudott, de megjegyezte a helyet, és később ő vezette oda embereit. Székely - hiteles történeti munkákat felhasználva - azt a pillanatot örökíti meg, amikor a térdeplő Czettrich kezével kaparja le a földet a király testéről. A kép - utalva az 1848-as forradalom leverésére - a nemzethalál egyik szimbólumává vált. 

Wagner Sándor (1838 - 1919) - Dugovics Titusz önfeláldozása 1895

Dugovics Titusz hőstette először név nélkül bukkant fel Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei cím művében: "Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé, a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak csúcsára kitűzze [...] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a nemzeti zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát." A Nándorfehérvár ostrománál 1456. július 21-én önfeláldozó tettével a csata menetét megfordító hős létezhetett ugyan, de a történészek legújabb kutatási szerint nem Dugovics Titusznak hívták, személyét a későbbi források az 1800-as évek első évtizedeiben teremtették meg.

Székely Bertalan (1835 - 1910) - Dobozi és hitvese 1861

A mohácsi csata leverését követő napokban a török lovascsapatok Buda felé fordultak, raboltak, fosztogattak, és megtámadták a rejtőzködni próbáló lakosságot Egyesek a Visegrád közelében lévő Marót mellett bújtak el, de a törökök lemészárolták őket. Dobozi Mihály innen próbált lovon menekülni, maga mögé ültetve feleségét, de a ló nem bírta kettőjük terhét, s kimúlt. Dobozi így az önkéntes halált választva előbb megölte feleségét - hogy e kerüljön a törökök kezére -, majd kardot rántva szembeszállt a túlerővel, és harcban esett el. Székely aki édesapja ajánlására festményéhez Szalay László Magyarország története című munkáját használta fel, azt a lélektani pillanatot ábrázolja, amikor Dobozi - látván az ellenség közeledtét - megölni készül a feleségét A kép az 1848-as forradalmat követő időszakban a hitvesi hűség és az önfeláldozás szimbólumává vált.

Székely Bertalan (1835 - 1910) - Egri nők 1867

1552. szeptember 29-én a Szolnoknál egyesült törökök hetvenezer fős hada megtámadta Eger várát. A vérvédők mindössze kétezren voltak, köztük számos, hadviseléshez nem értő jobbágy, sok n és gyermek. Ennek ellenére a várvédők Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a többszöri ostromot, és a törökök október 18-án elvonultak a vár alól. A hősi védelem leghíresebb korabeli leírása Tinódi Sebestyén Eger vár viadaljáról című költeménye 1553-ból. A nők ostromban játszott szerepére Horváth Mihály 19. századi munkája hívta fel a figyelmet. Székelyt a kompozíciónál - ahogyan naplójában le is írja - mégis inkább az előnytelen küzdelem érzéketetésének szándéka vezette. A központi nőalak - elöl a támadókkal, hátul az égő várral - az igazi hősiesség érzését keltette a nézőkben, ezzel a hazafias önfeláldozás örök szimbólumát formálva meg.

Benczúr Gyula - Budavár visszavétele 1896

A főváros 1886-ban ünnepelte Buda visszafoglalásának kétszáz éves évfordulóját. Ebből az alkalomból rendelték meg az új városháza díszterme számára Benczúr Gyula képét, amely végül csak 1896-ra készült el. Benczúr képe tulajdonképpen már nem Budavár ostromát, hanem a győzelem utáni napon, szeptember 3-án tartott szemlét örökíti meg. A kép központi figurája a fehér lovon ülő Lotharingiai Károly herceg, a Buda visszafoglalására irányuló hadjárat főparancsnoka. A mögötte felsorakozó katonák mind egykorú portrék alapján festett alakok, úgy ahogy azt a főváros Benczúrtól kérte. A megjelenített hősök között ott találjuk Miska Emánuel bajor választófejedelmet, Esterházy Jánost, Batthyány Ádámot, Pálffy Jánost, Koháry Istvánt vagy Savoyai Jenő herceget is. A kép legfeltűnőbb alakja a felkötött karú Petneházy Dávid ezredes, illetve a hozzá közel álló fehér mentés Fiáth János, aki az 1686. szeptember 2-i döntő roham során vitézei élén az elsők között hatolt be Buda várába.

Székely Bertalan - Zrinyi kirohanása 1885

1566-ban II. Szulejmán szultán százezer fős sereggel vonult fel Szigetvár ellen. A vár kapitánya, Zrinyi Miklós horvát bán csupán kétezer-ötszáz katonával rendelkezett. Augusztus 26-án elesett az óváros, és ettől kezdve a törökök folyamatosan támadták a várat. Szeptember 5-én felrobbant egy lőportorony, és ez megpecsételte a várvédők sorsát Szeptember 6-án ugyan a szultán meghalt, de vezérei eltitkolták a halálát, és folyamatosan támadták tovább. Zrinyi - nem lévén más választása - elhatározta, hogy csapatával harcban hal meg, így maroknyi katonájával kitört a várból, és rövid, de hősies kézitusában mindannyian életüket vesztették. A kép Zrinyit búcsúbeszéde közben ábrázolja, amelyet a hazaszeretetről, az önfeláldozó küzdelemről és a kereszténység védelméről tart katonáinak és a várban maradottaknak.

Anton Eisle (1801 - 1871) - Kölcsey Ferenc 1835

A Himnusz szerzőjének arcképét Anton Einsle osztrák festő készítette, aki 1832 körül költözött Pestre, s hamarosan a főnemesség első számú portréfestője lett. A képre a Magyar Tudományos Akadémiától kapott megrendelést, amelynek Kölcsey Ferenc (1790 - 1838) 1830-tól volt tagja. Kölcsey a Hymnus, a' Magyar nép zavaros századaibol című költeményét 1823. január 22-én fejezte be, s a mű 1828-ban jelent meg először.

Györgyi Giergl Alajos (1821 - 1863) - Erkel Ferenc 1855

Erkel Ferenc (1810 - 1893) zeneszerző, a magyar nemzeti opera egyik megteremtője 1855-ben, arcképe készülésének évében pályája csúcsán állt. Már megzenésítette a Himnuszt, megírta a Hunyadi László című opera zenéjét (1844), s 1853-ban vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság. Bánk bán című operáját hat évvel később, 1861-bn mutatták be. A kompozíción a kész Hunyadi László és a Báthory Mária partitúrája Mozart mellszobrának támaszkodik, miközben a zeneszerző egy éppen készülő mű kottái felett mereng. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyen Erkel Ferenc munkája nyerte el leginkább a zsűri tetszését. A művet a pesti Nemzeti Színház mutatta be ugyanabban az évben. Az állami himnusz egyébként 1903-ig az osztrák császári himnusz, Joseph Haydn Gott erhalte című műve volt. Egy 1903. augusztus 20-án hatályba lépett törvény szerint "Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyílváníttatik".

Barabás Miklós (1810 - 1898) - Vörösmarty Mihály 1836

Vörösmarty Mihály (1800 - 1855) a magyar romantikus költészet egyik legnagyobb alakja. Főbb művei közé tartozik a Zalán futása és a Csongor és Tünde, legismertebb költeménye azonban kétségtelenül a Szózat, amely 1836-ban jelent meg az Auora című folyóiratban. A vers megzenésítésére - a Himnuszhoz hasonlóan - pályázat útján került sor, amelyet Egressy Béni (1814  1851) muzsikája nyert meg. A korábban vándorszínészeként és karénekesként tevékenykedő Egressy 1840-től kezdett zeneszerzéssel foglalkozni, s legnagyobb sikerét a szózat komponistájaként aratta. A művet 1843-ban mutatták be a Nemzeti Színházban.

Barabás Miklós - Egressy Béni arcképe 1847

1843 tavaszán Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki Vörösmart Mihály Szózatának megzenésítésére. A bírálóbizottságban Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerzők mellett maga Vörösmarty is helyet kapott, s egy hangú ítéletükkel Egressy Béni munkáját találták a legjobbnak. Gárdonyi Géza visszaemlékezései szerint Egressy a maga feldolgozásának zenekarra hangszerelését végül a nálánál zeneileg sokkalta képzettebb Erkelre bízta. A Szózat megzenésítésének sajnos sem eredeti pályázati példánya, sem pedig szerzői kézirata nem maradt fenn. [...]

Vastagh György (1810 - 1870) - Széchenyi István 

Széchenyi István születésének századik évfordulójára a pesti Városháza részére rendelték meg a "legnagyobb magyar" egészalakos portréját Vastagh Györgytől. Vastagh festménye kevés változtatással lényegében Friedrich Amerling Széchenyi-portréján alapul. Amerling 1836-ban festette meg Széchenyi István egészalakos arcképét. Ekkor készült a legtöbb és legismertebb Széchenyi-portré. Míg Barabás Miklós ugyancsak ez évben keletkezett portréja derékkép, Amerling egészalakos kompozíciója már a század végéig uralkodó reprezentatív képmás mintaadó példája, olyan festmény, amelyet nem véletlenül használtak mintaképként vagy másoltak sokan, így Vastagh György is. Az ő képének keletkezési idejét nem ismerjük, de jóval később Amerlingénél. Egyszerűbb, mondhatnánk szegényesebb, épp annak nagyvonalúsága, nagyszerűsége hiányzik belőle.