Továbbra is IPM-ből szemezgetek

Melyik nyelvben van a legkevesebb betű?

A rendkívül dallamos hangzású hawaii nyelv ábécéje mindössze 12 betűből áll.

A szigetcsoport fő szigetét James Cook fedezte fel 1773-ban, akit a bennszülöttek először egyik istenük reinkarnációjának hittek de később egy félreértés követő összetűzésben megölték és feldarabolták. A bennszülöttek nyelvének leírását lehetővé tevő ábécét a szigetre érkező misszionáriusok hozták létre, abban öt magánhangzó (A, E, I, O és U) és hat mássalhangzó (H, K, L, M, N, P, W) található. A nyelv nem nélkülözi az igen hosszú szavakat, így a világ egyik leghosszabb nevű állataként a sziget partján élő Humuhumunukunukuapua’a nevű halat tisztelhetjük.

Miért félnek az egerek a macskáktól?

Általános tapasztalt, hogy a legtöbb egér fél a macskától, de a hatás pontos mechanizmusára csak most derült fény.

Egy kutatás szerint az egerek nem az ősi ellenség nyilvánvaló szaga vagy látványa alapján kezdenek félni, hanem egy bizonyos protein jelenlétére reagálnak félelemmel. Ha ez jelen van a levegőben, vagy bármilyen kontaktusba kerül vele az egér, azonnal félelemérzet alakul ki benne, még akkor is ha előtte még soha nem látott macskát, patkányt vagy más, rá veszélyes ragadozót. A félelem kialakulásához az is elég, ha az egér olyan helyen jár, ahol előtte egy patkány vagy macska tartózkodott, ha viszont nincs jelen a kérdéses protein, az egér nem reagál félelemmel például a patkány látványára sem.

Világháborús képek a Google Földben

A Google második világháborús légi felvételeket tett elérhetővé az Earth programjában.

A Földünkről készült műholdfotókat megmutató alkalmazás legutóbbi, érdekes újdonsága volt, hogy nemcsak a legfrissebb, hanem – ahol rendelkezésre állnak – a régebbi műholdfelvételek is megtekinthetők lettek. Most újabb lehetőséggel bővült a kiválasztható régebbi időpontok listája. Ott, ahol rendelkezésre állnak, megjeleníthetők második világháborús főként a bombázások eredményeit mutató légi felvételek is.

earth.google.com

Mi van a torinói leplen?

Az 1578 óta Torinóban őrzött, 4,3*1,1 méteres lenvászon tanulmányozására már önálló tudomány is létrejött, a szindonológia. A torinói lepel tudományos vizsgálata 1898-ban kezdődött, amikor először lefotózták, és észrevették, hogy a vásznon negatív lenyomat látható – egy meztelen, keresztre feszített férfit ábrázolva elölről és hátulról. A képmáson megjelenő szakállas, hosszú hajú férfi életkorát az antropológusok 30-33 évben határozták meg, testmagasságát 178 – 180 cm-ben, testsúlyát 79 – 80 kg-ban.

A szögek okozta sebek elhelyezkedése a kézen pontosan megegyezik azzal, ahogyan az egyetlen ismert, keresztre feszített és exhumált áldozaton, azaz a Jeruzsálem óvárosában, a damaszkuszi kapu közelében talált csontvázon látható.

A szögeket nem a tenyerébe, hanem a csukló tövébe verték be, úgy, mint ahogy az a leplen látható, és nem úgy, ahogy a keresztre feszítést a képzőművészetben szokás volt ábrázolni. A sovány, de izmos testet halála előtt iszonyatosan megkínozták. Bőrén tetőtől talpig korbácsütések nyomait fedezhetjük fel, feltehetően ketten kínozták.

Kilencvennél több sebet ejtettek rajta, valószínűleg fémvégű ostorral. A vállaknál a búr igen súlyosan sérült, alaposan fel is horzsolódott, mintha valami nehéz, rücskös tárggyal verték volna. Az oldalán lévő mély seb erősen vérzett. Mind a két, de különösen a bal térdkalács annyira összezúzódott, mintha az illető valami magas helyről esett volna le. Az arc felduzzadt és csupa seb, feltételezhetően szintén korbácsütések követeztében, a koponya pedig hegyes tárgyaktól származó szúrások nyomait viseli.