2010. november 30., kedd

másik blogomból :))

Egy kép, ami nem hagy nyugodni. Egy álom, ami beteljesülésre vár. Annyiszor elképzeltem, mi lenne... Mi lenne, ha találkoznánk és nem szólnál csak néznénk egymást. Beszéd minek? Hiszen csak hazugságok hagynák el szánkat, de a tekinet az mindent elárul! Néznénk mélyen egymás szemébe, s közben hallgatnánk lélegzetünket. Minden más lenne... Csak egyszer legyen valóság! Csak egyszer fussunk össze... Az mindent megválltoztatna... Minden a miénk lenne, de semmit sem tarthatnánk meg...


Nem tudom mi van velem... Nem tudom mit tegyek... Szerelmes vagyok? Úgy érzem, mintha ezernyi meg egy pillangó repkedne a gyomromban... Úgy érzem, mintha... Mintha szét feszítene egy erő belülről... Akarom őt... Szeretem őt... De kit? De miért? De ez hogy lehet? Nem értek semmit... Semmit... A fejem lüktet, a gyomrom remeg és az egész testemet átjárja a bizsergés...


Felkeltem egy gyönyörű álomból. Fel kellett kelnem, mert Ő felébresztett. Azt mondt ennyi volt, mennem kell. Többet nem örülhetek neki, többet nem érezhetem gondolatban és nem lesz olyan hogy MI! Nem mondta azt sem, hogy majd még küldöm az álommantót neked, nem mondta azt sem, hogy egyszer találkozunk ismét álomvilág palotájában... Annyit mondott csak: "Én nem ismerlek és te sem ismersz engem"... Elhagyott... Azóta hideg az éjszaka, hideg a nappal, hideg a testem és hideg a szívem. Remélem a cseresznyevirágok egyszer még újra rügyet fakasztanak. Remélem nem fagytak le örökre... Remélem... Mert rossz egyedül a sötétbe... Csak egy pici fényt kérnék, csak egy gombostűnyit... Szárnyaim megtépázva, véresek... Lezuhantam... Ettől mélyebbre már nem eshetem... Várom, hogy valaki felemeljen és azt mondja: "Gyere, repülj velem! Álmodjunk együtt!"


Miért van az, hogy az Álommanó nem jön akkor, amikor nagyon várja az ember. Várom, hogy jöjjön el hozzám és küldjön édes álmot, de nem teszi! Elfelejtett vagy nem érdemlem meg? Mit tegyek? Mivel bizonyítsam be, hogy én is szeretnék álmodni úgy, mint bárki más... Szeretném, ha álmomban szeretnének. Szeretném, hogy álmomban hiányozzak valakinek. Szeretném, hogy az álom soha véget ne érjen! Még mindig az előző álom hatása alatt vagyok. Nem tudok felejteni... Nem megy! Mindig vissza-visszatérnek az álomképek és szívemet a fájdalom járja át! Csak egy hónapig tartott az álom, de szép volt és csodás! Olyan édes, olyan mézes, hogy ilyen szerintem már nem lesz... Csak egyszer! Csak még egyszer, de az tartson örökké! Álmos vagyok, de nem tudok aludni... Aludni szeretnék és újra meseországban fölkelni, ahol vár rám... Vár rám az én hercegem és boldogan élhetek, élhetek CSAK VELE!!!


Mint egy kút, mi kiszáradt a hosszú aszályos év után, úgy érzem magam most, hogy nem írsz rám. Nem képzelhetem már el mozdulataid sorát, amint gépelsz nekem és gondolkodol a következő kérdéseden. Nem láthatom elképzelt nevetésed, amint kacagsz egy-egy zavarba hozott pillanatom végett. Nem érezhetem elképzelt ölelésedet sem, mert már megváltozott valami... Valami, ami falat emelt kettőnk közé. Egy olyan falat, aminek egyik oldalán én és a másikon te állsz. S én tudom, hogy át akarok jutni hozzád csak azt nem tudom, hogy te is próbálkozol e vagy akarod azt, hogy melletted legyek. Mászom... Mászom, de mindig visszacsúszom! Körmeim letöredeztek, ujjaim véresek, de ez nem érdekel! Nem mondtál még nemet, így hát próbálkozom. Próbálkozom addig míg össze nem esem, fáradságtól kimerülten, próbálkozom addig míg azt nem mondod: "Kár érted, mellettem van álmaim hercegnője, de kitartásod díjjazom, kedvesem."


Lassan múlik az idő, fiatal suhanc ruháját megtartani készül. Nehezen jön el a perc, mikor újra látom két szép szemed. Bárcsak...! Bárcsak azt mondaná a tavasz: Jöjj, virágba borúlt rétemre és szedj magadnak egy csokorra való szépet... Vagy: Gyere, mert éltető energiádra szükségem van, hiányoztál... De ez ma még csak álom... Nem csüggedek, mert lesz majd olyan kikelet, ahol én meg a tavasz együtt boldogan andalgunk. Az illatok mámorában, a látvány vonzalmában és a színek kavalkádjában... Egyszer... Kivárom azt a reggelt!


Ő, kivel minden délután beszélek, tavaszi szellőt és virágba borulást hoz szívembe. Ő az, aki megnevettet és felvidítja napom, mintha kedves napsütés érintené az arcom. Vele minden más azóta... Virágok ontják illatukat! Apró bimbók, amik életre kelnek vagy pattanásig feszülő rügyek, amik előtörnek... Szivárványt látok a távolban s ott repülök... A távolban látom, hallom, érzem... Szédülök! Gyomrom émelyeg, térdem remeg, de a szám mosolyra széled. Angyal vagyok a szemedben, de ha zuhannál szárnyam adnám néked! Ő... Ő... Ő... Imádlak a távolból, szeretlek távolról és szenvedek a vágytól!


Nem vagyok egy nagy szám, de a magasságom 178 már! Nem szoktam fogyózni, sportolok helyette, s emiatt sokat ehetek. :) Alkatom atletikus, külsőm visszafogott, s ezért rám se néznek a kanok. Fejkómon a haj vöröses barna, s ez természetes, nem festet ha-ha. Arcom ovális, de nem kerek! A füleim a helyükön kb, mint nektek... Szemem zölden ragyogó s kacéran hívogató, de ezt félre is értik a srácok. Orrom megvan, róla ennyit... :) Mosolyom bájos kicsit kislányos, de a fogam az egy átok! Igaz, megbarátkoztam már vele, de néha zavarba ejtenek... Nem sárgák, nem rosszak, csak a felső négy kicsit „furcsa”… Nemsokára lesz szabályzóm és majd csilloghatnak nyugodtan héthatáron. Mellem alig, de róla elég éppen ennyi. J S a fenekem… kemény, sportos és szexi... ;) Hosszú combok, karcsú lábak és kidolgozott vádlik, hmm… ezeket örököltem s kaptam az ősöktől ! Ez vagyok én, és sokan így szeretnek, hát ennyit belőlem: BLEEE J

Gionnitól

Gyere és hazudj , hogy simogassalak! Köpd arcomba fertelmesen unalmas életed gyomornedveit! Tegyél bele cukrot és mézet, hogy gélszerű állaga legyen! Ízlés szerint fűszerezheted, de az íze kellemetlen marad... érzékeny a nyelvem.


Ha valami nem tetszik, háborodj fel! Tartsd magadban a dühödet és képviseld a dologgal ellenkező álláspontot! Bináris a világ, ellentétpárokra épül. A negatív reklám is reklám. Gondold csak át...


Az idióta maszkok, amit mindenki a születésnapjaira kap, immár az árokban hevernek. Sokáig viseltem többet is belőlük. Nélkülük végre önmagam vagyok. Őszintén. Egyszer megtalálom azt a nőt, aki engem lát és nem egy őszinte maszknak valós arcomat. Keresem. Te vagy az?


A jelen nem más, mint a legélénkebb emlékképe az életünknek.


Van erőd, hogy megbirkózz a vággyal? Van kedved lassú tűzön sülni? Van merszed hazudni magadnak? Van időd elképzelni a boldogságot? És marad rá időd, ha csak ábrándozol róla? Van hited, hogy harcolnod érdemes? Vagy van-e álmod, ahol harc nélkül győzöl? Van kulcsod a szekrényhez, amelybe a reményt zártad? És emlékszel-e még, hogy hova tetted?



Szerelem?

Mit ér a vágy, ha szívedben marad?
Mit ér a szó, ha torkodon akad?
Mit ér a tűz, ha csak álmodban lobog?
Mit ér a vers, ha el sem olvasod?

...kétes bizonyosság és bizonyos kételyek.... a kudarc lehetősége és a lehetőség kudarca...

Emlékszel? A sziklaperemről lógattuk a lábunkat. Emlékszel, milyen mélyen morajlott alattunk a tenger? Mintha 4 milliárd évnyi evolúció monoton szuszogása hallatszott volna odalentről... Emlékszel a porcukorral teleszórt fekete abroszra a fejünk felett? Soha nem láttam azóta sem olyan sötétnek és tisztának az eget. Az univerzum történelemkönyvének lapjait, a csillagokat gyermeki boldogsággal bámultuk. "Az legyen a mienk!" mondtad lelkesen a Cepheus w betűjére mutatva. Emlékszel, milyen hangosak voltak a kabócák? És a langyos szellőre, ami tétován próbálta szemedbe fújni a hajad... A horizont felett sárga fényerek villantak fel néha - a vihar sárga, vibráló neonráklamjai. Emlékszel? Dobáltuk a kavicsokat a semmibe és mindegyikük zuhanása egy kivánságot rántott magával a mélybe. Az egyik az volt, hogy ezt leírjam a blogomba egyszer majd... Mikor is történt mindez? 2006 júliusában, ha jól emlékszem...

A szerelmes ember boldog. A boldog ember vonzó. A szerelmes ember ezért könnyebben válthat ki szerelmet másokból. Ne csodáld, ha foglalt emberbe szeretsz bele!
A szerelem először egy választást kínál fel: akarsz engem vagy sem? Ha igent válaszolsz és az érzés eléri a gyulladáspontot, minden döntésed a szerelem kényszerítő erejének parancsa már.
A szerelem nem más, mint a belénk kódolt túlélési ösztön gyönyörűen felöltöztetett és kifestett rabszolgája

A jövevény

Megérkezett.
A decemberi hóval.
Felszívódott bennem
Cukorral és sóval.
Újra ízlik a lét,
Ahogy eltűnik a számban
A jelen-arcú jövő,
Mit üres kínban vártam.
Megérkezett...
Amikor nyitva volt a lelkem.
A lakatot levertem,
A kulcsot lenyeltem.
Nem remeg többé kezemben a kanál,
Az éjbe visszatámolyog a halál.
Leül a helyére és csendesen figyel.
Kicsorbult a kése és nem érti, hogy mivel
Tették tönkre...
Létezik egy út, mely az öröklétbe vezet
És a térképem hozzá végre megérkezett!

Boldog vagyok. Fogalmam sincs, meddig fog tartani. Furcsa érzés...

És mi van, ha a tett megöli a reményt? Mi van, ha a vágy beteljesülése megöli a szerelmet, lassú halálra ítélve azt? Mi van, ha elapad a rezgés frekvenciája?... és egyébként most mi van?

Halottnak születtél.
Szikra vagy egy végtelen éjben.
Úszhatsz vértengerben,
Vagy fetrenghetsz a kéjben,
Vacak nyarad végén
Lesújt rád a tél.
Halottnak születtél.

2010. november 29., hétfő

idézetecskék :)

H - Ha épp nem Rád gondolok, akkor az együtt átélt legszebb emlékek járnak a fejemben és akkor semmi nem zavarhatja meg azt a jó érzést, amit azok a gondolatok adnak. :$ 
I - Inkább vagyok Veled akkor is, mikor ha csönd van, kínosan érezzük, minthogy egyáltalán ne legyek melletted. :$ 
Á - Ábrándozok Rólad és tervezgetem, hogy hogy tudnám minél varázslatosabbá tenni a következő találkozást, de aztán "csak" Te teszed számomra meséssé. :$
Ny - Nyeremény vagy számomra és ezt sosem feledteted el velem. Bár így még jobban fáj a szívem, mikor nem vagy mellettem, de az a tudat, hogy vagy nekem, boldoggá tesz és enélkül már nem tudnék teljes életet élni. :$ 
Z - Zene füleimnek, mikor hallhatom vérpezsdítő hangod, mitől egyből gyorsabban ver a szívem és tudatosul bennem, hogy mit jelentesz Te - nekem. :$ 
O - Olyas valakit ismertem meg azon A napon, aki kedvességével, humorérzékével és a többi jó tulajdonságával elnyerte a szívem, ami ritka nagy esemény, de Te mégis képes voltál rá. :$ 
L - Levelem azért írom, mert H.I.Á.Ny.Z.O.L. és megérdemled, hogy tudj róla, mert Te vagy az, aki bearanyozza az életem, aki kiszínezi szürke hétköznapjaimat és aki miatt szeretve érzem magam, amit próbálok minél jobban viszonozni, de van amikor senki sem lenne képes kifejezni, hogy mennyire. :$ Neki, mert Szeretem! <3

Egy lány megkérdezte a pasiját, hogy csinos-e , a csávó azt mondta nem. - a csaj + kérdezte tõle, szeretne -e vele lenni örökké, a csávó válasza nem. - megkérdezte hogy ha õ elmenne, akkor sírna-e - a pasi, azt válaszolta nem. A lány eleget hallott, ezért elment, könnyek csorogtak le az arcán, - de hirtelen a fiú elkapta a lányt és azt mondat: "Te nem vagy csinos, te gyönyörû vagy. Nem szeretnék veled lenni örökké, veled akarok lenni örökké. És ha elmennél, akkor nem sírnék hanem... meghalnék..."

Egy tini fiatal pár beszélget: Lány:Szeretsz? Fiú:Igen. ... lány:Ha szakítanék veled,mit tennél? Fiú:Visszamennék az exemhez,mivel szeretem. A lány sírva fakad,szakít a fiúval.Másnap a fiú elmegy a lányhoz: Lány:Hát te? Fiú:Hát Én?Nem azt mondtam, hogy visszamegyek az exemhez,mert szeretem?

Elgondolkodtató, és szomorú, de sajnos igaz. 6 hetesen magatokhoz vettetek, sokat játszottam a gyerekekkel és nagyon boldog voltam Veletek. Ahogy nőttem, egyre nőtt a mozgásigényem és vele együtt az étvágyam is. A gyerekek nem akartak velem játszani, ha odamentem egy simiért, sokszor még belém is rúgtak. Aztán egy nap beültettetek a kocsiba. Én olyan boldog voltam, végre hónapok óta először látok mást is a kennelen kívül. Az autópálya szélén álltunk meg. Eldobtátok a labdámat. Futottam utána, de mire visszaértem Ti már sehol sem voltatok. Kétségbeesetten rohangáltam a kocsik között, labdával a számban. Az autósok dudáltak, de volt olyan is, aki még rá is gyorsított. Ki akartam futni az út szélére, mert nagyon féltem. Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon és többet nem tudtam felállni. Nagy nehezen kikúsztam az út mellé. Próbáltam utánatok menni, de nem sikerült. Körülöttem minden véres volt. Fáztam, sötét volt és féltem. A labdámat még mindig fogtam, biztos voltam benne, hogy visszajöttök értem. Hiába nyüszítettem, ugattam, senki nem állt meg segíteni. Több órás fekvés után megállt mellettem valaki, nem törődve a vérrel és a sárral, betett az autóba. Egy fehér köpenyes férfi szaladt a kocsihoz, amikor megálltunk. Már csak a fejét csóválta. Új gazdám, aki 15perce ismert, nagyon sírt és megölelt. Csak akkor engedtem el a labdámat, hogy megnyaljam a kezét, hogy azt tudjam neki mondani:"Köszönöm". Aztán elaludtam, az utolsó dolog, amit hallottam, gazdám kétségbeesett zokogása volt. Már nem félek, nem fázom, és nem fáj semmim sem. Meghaltam. Talán ha nem rágom szét a cipőket és nem eszem annyit, még mindig élhetnék?...

Mikor idősebb leszek és a kislányom megkérdezi, hogy „Anyuci ki volt az első igazi szerelmed?” Nem akarok régi képeket előszedni csak a szoba végébe mutatni és azt mondani „Nézd kislányom ott ül.”

Elég irónikus, hogy az életben, azaz ember, aki kihozza belőled a legjobbat és erőssé tesz, tulajdonképpen a gyenge pontod.

Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: elmúlik...!


2010. november 26., péntek

Színek és jelentéseik

Feketeelegáns, nemes, titokzatos!
A színjelentése: Aki ezt a színt viseli nemesnek, elegánsnak hat.
Ha a kedvenc színed a fekete: Döntéshozó helyzetben a kézzelfogható érveket veszed számításba, nem hagyod magad spontán megérzésektől vezetni.


Fehér: csak semmi káosz!
A szín jelentése: a fehér világosságot, de egyúttal hideg visszafogottságot is jelent.
Ha a kedvenc színed a fehér: nagyon érzékeny vagy. A tisztaság, illetve a világosság fontos számodra. Környezetedben mindig rendnek kell lennie. Értesz ahhoz, hogy fontossági sorrendet állíts fel.


Piros: szenvedély, erő, dominancia!
A szín jelentése: a piros erőt és szenvedélyt fejez ki. Aki szeretne feltűnni, pirosat viseljen!
Ha a kedvenc színed a piros: te energiával teli és magabiztos vagy, akaratod keresztül tudod vinni. De nem szívesen rendeled alá magad másoknak. Aki ismer, jól tudja romantikus is vagy.


Zöld: megbízható, kíváncsi természet!
A szín jelentése: a zöld segíti az elmélyedést, a koncentrációt.
Ha a kedvenc színed a zöld: megbízható és kíváncsi vagy, ezért mindenkit hajlandó vagy meghallgatni. Szükséged van a biztonságra, de nyitott vagy minden új iránt.


Narancssárga: pozitív személyiség!
A szín jelentése: a narancssárga a nyitottság és a kapcsolatkészség jele. Olyannyira hangulatjavító, hogy még a korai kelés miatt morgolódókat is jókedvre deríti.
Ha a kedvenc színed a narancssárga: akkor te derűs és vidám vagy, mindennek képes vagy megtalálni a jó oldalát. Könnyen lelkesedsz, nyitott vagy mások iránt. A váratlan tervmódosítások nem jelentenek gondot a számodra.

Barna: a nyugalom, türelem szigete!
A szín jelentése: nyugalmat, kitartást, türelmet jelent.
Ha a kedvenc színed a barna: gondolkodásod praktikus, kitartóan követed céljaidat, és élvezed a kellemes helyzeteket. Mindig képes vagy olyan megoldásokat találni, amelyek mindenkire nézve igazságosak.

Kék: sokkal több van mögötte!
A szín jelentése: a kék a barátságot, a békét, valamint az egyensúlyt szimbolizálja. Ha a kedvenc színed a kék: akkor gyakran tűnik úgy, hogy a gondolataidba mélyedsz, de amikor a barátaidról van szó, mindig a rendelkezésükre állsz. Ítélőképességed helyes, akár saját erődet, akár környezetedet kell felmérned.

Sárga: energikus, figyelmes, humoros!
A szín jelentése: elkergeti a zavaros gondolatokat, serkenti a kreativitást, megfontolttá tesz.
Ha a kedvenc színed a sárga: pezsegsz az energiától, jól közvetítesz vitás helyzetekben. A harmónia fontos számodra. Remekül tudsz csapatban dolgozni, amihez kellő humorral rendelkezel.

Lila: kifejlett alkotóképesség!
A szín jelentése: az ibolyakék egyet jelent a kreativitással.Ha a kedvenc színed a lila: akkor te kedveled az extravaganciát, kreatív vagy, tudsz festeni, írni és dekorálni. Nehezen lehet képet alkotni rólad - de barátaid ismerik igazi arcod, értékelik remek tulajdonságaidat.

Pink: apró célokat tűzöl ki magadnak!A szín jelentése: a pink vagy a rózsaszín serkenti a gondolkodást. Néhány pink színű kiegészítő az íróasztalon csodákra képes.
Ha a kedvenc színed a pink: te romantikus vagy, de éleseszű és jó érzéked van a részletekhez. Remekül értesz ahhoz, hogy kis célokat tűzzél ki magadnak a mindennapokban, és azokat el is éred. Ezzel szemben a nagyobb feladatok néha túlságosan megterhelnek.

2010. november 24., szerda

Tudósok, akiknek kutatása végzetessé vált

1) NE NÉZZ A NAPBA!
ki: Galileo Galilei (1564 - 1642)
Mi történt vele: megvakult

A modern fizika és csillagászat atyja. Ez nem is lehet más, mint a híres tudós, Galileo Galilei. Az ő sikereihez sorolhatjuk a távcső továbbfejlesztését, a változatos cslllagászati megfigyeléseket, ő az előfutára Newton törvényének a testek mozgásáról, és a kopernikuszi tanokat is támogatta. Munkássága a legnagyobb áttörést jelenti Arisztotelész óta. A római katolikus egyházzal kialakult konfliktusa pedig az egyház és a szabad gondolkodás kezdetleges konfliktusának példája.
Mi történt Galilei szemével?
Az a hír járja, hogy olyan sokáig nézett távcsővel a napba, míg az teljesen tönkretette a retinahártyáját. A napba nézni ugyan nem szabad, mégis kicsit másképpen estek a dolgok, mint ahogy a legenda szól. Galilei valóban megvakult, de jóval később, mint amikor a kísérleteit végezte. Megvakulásának oka valószínűleg a zöld hályog volt. Galilei tudomány iránti szenvedélye mégis végzetessé vált. Azonban nem a laboratóriumban, mint sok követőjének, hanem az egyházi törvényszék előtt. Végül kemény kényszer alatt visszavonta tanait, így nem várt rá hasonló sors, mint Giordano Brunóra, akit a római katolikus egyház 1600-ban máglyán megégetett.

2) RADIOAKTIVITÁS KOMOYL DOLOG
ki: Marie Skodowska-Curie (1867 - 1934)
Mi történt vele: leukémiát kapott a nagy adat radioaktivitástól

Amikor a fiatal varsói lány 1891-ben letette a felvételi vizsgákat fizikából és kémiából a párizsi Sorbonne Egyetemen, ő lett az első nő, aki ezen a neves egyetemen tanulhatott. Már ez a tény is tükrözi Maria Sklodowska különleges tehetségét. És valóban, a polónium és a rádium felfedezése után Marie 1903-ban megkapta a Nobel-díjat. Csakhogy sem a rádiummal, sem a polóniummal nem gyerekjáték dolgozni. Mindkettő radioaktív, ami az emberi szervezetre roppant káros. Marie-t többek között az is érdekelte, hogy a sugárzás milyen hatással van az emberre. Például 10 órán keresztül hordott a karjára erősítve egy csipet radioaktív sót. Három héten belül mély gennyes seb alakult ki azon a helyen, és két hónapig gyógyult. Talán nem meglepő, hogy a sikeres tudós asszony - kétszeres Nobel-díjas - élete 1934-ben leukémia által ért véget, melyet a radioaktív anyagokkal való gyakori érintkezés okozott.

3) BALSZERENCSÉS PRÓBÁLKOZÁSOK A VÉRÁTÖMLESZTÉSSEL
ki: Alexandre Bogdanov (1873 - 1928)
Mi történt vele: maláriával és tuberkulózissal fertőződött

A vérátömlesztés ma már természetes dolognak számít. De megvan a saját története és számos áldozata. Az első komoly tudományos kísérletekre a 17. századtól került sor Angliában és Franciaországan. A tudomány még gyerekcipőben járt, és a tudósok ma már nevetségesnek tűnő kérdéseken gondolkodnak: "mi történik, ha egy nyugodt természetű kutya vérét átömlesztjük egy mérges kutyába?" vagy: "megváltozik vérátömlesztés után az állatok szőrének színe?" 1667-ben a francia Jean-Baptiste Denis vérátömlesztést végzett az elmeháborodott Antoine Mauroynál. Denis azt hitte,k hogy a páciens dühöngése a rossz vér következménye, és elhatározta, hogy az új módszerrel, a transzfúzióval meggyógyítja. Egy tehén vérét ömlesztette át a páciensbe. Mauroy természetesen meghalt.
A büszkeség megelőzi  a bukást
Vérátömlesztéses kísérletekkel az orosz orvos, Alexander Bogdanov is foglalkozott. Hírnévre forradalmárként és regényíróként is szert tett. 1924-ben kezdett vérátömlesztéssel kísérletezni. Nem a gyógyítás érdekelte, hanem szentül hitte, hogy a vérátömlesztéssel el lehet érni a szervezet fiatalodását.
Bogdanov saját magán kísérletezett. Tizenegy vérátömlesztés után kijelentette a nagyvilágnak, hogy teljesen megszűnt a hajhullása és jelentősen javult a látása. Ezért tovább  folytatta a kísérleteit, ami később megbosszulta magát. Testébe maláriával és tuberkulózissla fertőzött vért juttatott. Mindkét betegség elhatalmasodott rajta., és pár hét után Bogdanov meghalt.

4) A HALÁL 9 NAPON BELÜL ÉRKEZETT
ki: Louis Slotin (1910 - 1946)
Mi történt vele: mölte a radioaktivitás

Amikor 1939-ben a német kémikus, Otto Hahn felfedezte az atomhasadás elvét, az egész világ katonai köre felfigyelt. A vilgá történelem legvéresebb összeesküvésére készült, és soksknak világos volt, hogy az aotmfegyver sorsdöntő fordulatot hozhat. Szerencsére a náci Németország nem vitte végig az atombomba gyártását. Az amerikaiak azonban igen, így 1942-ben megkezdődött a Manhattan-terv, amely azzal végződött, hogy két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobtak. Aprojektben részt vett a fiatal tudós, Louis Slotin is. Már korábban dolgozott az első működő atomreaktor építésén, és már fiatalkorában az atomfizika szakértőjének tekintették. Különösen a rakétaindító szerkezet szerelésében volt kitűnő.
A végzetes keddi nap
A háború után a Los Alamosban lévő kutatóközpontban folytatódott az atomkutatás, 1946. május 21-én, kedden is. Ezen a napon Louis Slotin kollégáival azt kutatta, hogy milyen feltételek mellett lehet láncreakció. Kísérletükhöz két fém félgömböt használtak, melyek közepe radioaktív plutóniummal volt töltve. Amikor a két félgömb közeledett egymáshoz olyan mennyiségű plutónium keletkezett, hogy beindulhatott a láncreakció. Az egész kísérlet kísértetiesen hasonlított egy mérges kígyó ingerléséhez, meztelen lábbal...
Kék villanás és nagy a baj
Slotin a kísérletben kézzel, egy csavarhúzó segítségével tartotta távol egymástól a félgömböket. A csavarhúzó hirtelen kiesett Slotin kezéből, és a két félgömb összekapcsolódott. A laboratóriumot kék villanás ragyogta be, és a sugárzás túlhaladta a kritikus értéket. Louis Slotin tisztában volt vele, hogy nagy baj van, de lélekjelenlétének köszönhetően sikerült a két félgömböt szétszakítani egymástól. Kollégái így megmenekültek, de Slotin szervezetébe a sugárzás halálos dózisának a többszöröse került. "Ti rendben lesztek, de én már el vagyok intézve"- mondta, amint a halálra rémült kollégáihoz fordult. Sajnos, igaza volt, kilenc nap szenvedés után elhunyt a kórházban.

szerelmünk lapjai

Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég.


Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös emlékeinket.


Tudod, hogy szeretnék neked megadni mindent, de nem lehet, mert üres vagyok.


Minden imára, amit mondtam, te vagy a válasz. Egy dal, egy álom, egy suttogás.


Azt is tudom, hogy minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem olyat, mint te vagy, hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett.


A jövőnk néha attól függ, kik vagyunk, nem attól, hogy mit akarunk.


Nem élhetsz mások elvárásai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, még akkor is, ha ezzel megbánthatsz olyanokat, akiket szeretsz.


Nem sok mindenben értettek egyet. Tulajdonképpen semmiben. Állandóan veszekedtek, minden nap sértegették egymást. De a nézeteltéréseik dacára egy dolog közös volt bennük: imádták egymást.


Tudta, hogy egyszer már volt szerelmes. Egyszer - csakis egyszer -, de az is már nagyon régen volt. Ettől viszont örökre megváltozott az élete. Csak a tökéletes szerelem képes erre, ez az érzés pedig az volt.


Apám azt mondogatta, hogy az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.


Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged mindenestül, örökre, együtt, minden nap.

2010. november 23., kedd

:)

Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.

Sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését,elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon - egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy,hogy biztos lábon állva... élsz; tudni, hogy legalább valaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, és siker.

Ne küzdj túl erősen, a legjobb dolgok váratlanul történnek!



2010. november 21., vasárnap

napi nem sz@rról

Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel: “Vak vagyok. Kérem, segítsenek!” Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt: “Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.” Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nam tudta meg, hogy a táblán ez állt: “Tavasz van, és én nem láthatom.” Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!


Egy este amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt: - a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft - a szobám rendberakásáért: 1000 Ft - mert elmentem tejért: 100 Ft - mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft - mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft - mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft Összesen: 4800 Ft . Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta: - mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft - az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft - a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft - könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft - mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft - minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft - az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft. Összesen: 0 Ft Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE


Egyszer egy jól keresö apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él. Egy egyszerü falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát. -Nos, mit gondolsz erröl az útról? -Nagyon jó volt apa! -Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek? -Igen. -És mit láttál meg mindebböl? -Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket. Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette: -Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.


Lássuk be, a rosszfiúkra bukunk. ;) A csibészekre, ebadtákra. Akik sosem javulnak meg, de mindig ebben bízunk. Stratégiájuk kidolgozott. Csókjuk kábító. Ők azok, akikért élni-halni kell. :) Akikért biológiai bombánk robban! Akiket kerülünk, mégis mindig beléjük botlunk. Ha választani kell, őket választjuk. ;)


Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne.Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár nem értette mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik! Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, az mindig lerázta magáról és egyre feljebb mászott.Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált! Az élet minden fajta "szemetet és földet" fog rád lapátolni. A "kútból" kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb! ; )


Megnyitod a beszélgetés ablakát, megnézed mi van neki kiírva, majd elidőzik a szemed a képén. De ő nem ír Rád, és Te nem írsz Rá. Zenét hallgatsz, olvasol, beszélgetsz míg fel nem ugrik a kis ablak, hogy Ő kijelntkeett.Akkor egy halk sóhaj hagyja el a szád, hamis mosollyal becsapod önmagad, elköszönsz a többiektöl és inkább teis lefekszel aludni...


Ha összejövök vagy kavarok valakivel, akkor ne sértődjél be, meg ne rám haragudj, ha egyszer nem voltál képes elmondani előtte, hogy szerettél volna valamit tőlem ,aztán egy apró jelet nem tudtál küldeni, hiába probáltam jelezni mennyire akarlak...

2010. november 17., szerda

idézetek

Megfertőzted a piti burzsoáz, középszerű, konformista, asszimilálódó életeddel. Hála neked álmodozik. Gyerekekről, esküvőről, fehér léckerítésről, és ez jár a szőke fejében.


Örökkévalóságok örökkévalóságát tölteném a pokolban égve. Az is jobb lenne, mint eltölteni egy napot a mennyben veled!


Látod? Ő akárhányszor bánt meg mégis ő az aki most fontosabb neked. Én meg küzdhetek mint valami idióta akkor sem lesz ki belőled semmit. Már megérte barátkoznunk. Rájöttél hogy ő fontosabb. Engem meg majd esz a fene üsse kő egyel több vagy kevesebb nem számít igaz? De legalább az én káromon tanultál valami fontosat. Ö...


Miről álmdik a lány, holdvilágos éjszakán, hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán...


A kulcs - és ez nagyon fontos - hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez.



2010. november 6., szombat

nagyon szép...

Lány: Lassíts. Félek.
Fiú: Nem. Ez vicces.
Lány: Nem, nem az. Kérlek, ez túl ijesztő.
Fiú: Akkor mondd, hogy szeretsz.
Lány: Rendben, Szeretlek. Lassíts!
Fiú: Most ölelj meg.... A lány megöleli.
Fiú: Letudnád venni rólam a bukósisakot és feltenni magadra? Zavar.

Az újságban másnap:
Egy motor nekicsapódott egy épületnek egy fék hiba miatt. Két ember volt a motoron, de csak egy élte túl.

Az igazság az, hogy félúton tönkrement a fék, a fiú rájött, de nem akarta meg mondani a lánynak. Azért kérte a lányt, hogy mondja, hogy szereti és ölelje át az utolsó pillanatban, hogy érezze a lány szeretetét mielőtt meghal és azért adta át a bukósisakot, hogy a lány túlélje a balesetet.

"Egyszerű az egész. Mostmár tudom, mi a szerepem, és, hogy ez a mese nem rólunk szól és kész."

-Szeretsz?
-Nem tudom.
-Mért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?
-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez bonyolult.
Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedtek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem nem jó, ha itt vagy, vagy néze,l mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok... Néha utálom ahogy kinézel. De ezt se mondom soha... A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán! (Pedig, lehet olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból.) Néha, ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok. Aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű de nem... Ez bonyolult.
-Akkor szeretsz?
-Azt hiszem.."

Minden ´csak vicceltem´ mögött van egy kis igazság,
minden ´csak elgondolkoztam´-ban ott van egy kis kíváncsiság
minden ´nem tudom´ mögött van egy kis tudás - és minden ´már nem érdekel´ mögött van egy kis érzelem...


Fura milyen könnyen vége szakadhat egy barátságnak. Mintha soha nem ismertük volna egymást. Pedig mennyire örültünk, hogy találtunk valakit, akinek elmondhatjuk titkainkat. Akivel megoszthatjuk az érzéseinket. Akire számíthatunk. Kár… Egy buta hiba, egy felesleges érzelem és máris vége.

egy kis érdekesség...

Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti. A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta: "SZERETLEK APA!" 
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve.
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:
- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!
Ezért tart ott az emberiség ahol most.