2012. február 29., szerda

IPM - A gondolkodó ember lapja (2012 március)

Híres történelmi kísérletek
Talán a leghíresebb kísérletek Thor Heyerdahl norvég kutató nevéhez fűződnek. Az antropológia iránt érdeklődő tengerbiológus Kon-Tiki nevű, saját építésű balsafa tutajával jutott el 1947-ben Peruól Polinéziába (kb. 7000 km). Az addigi nézetek szerint ilyen tutajjal lehetetlen több ezer kilométeres távokat megtenni, Heyerdahl véleménye szerint azonban a polinéz szigetek az inkák előtt Dél-Amerikából népesítették be ilyen tutajok segítségével. Bár nézetének helyességére ma sincs bizonyíték, kísérlete látványosan demonstrálta, hogy igenis lehetséges egy ilyen út megtétele. Később Ra II papiruszhajójával Marokkóból Amerikába hajózott, bizonyítva, hogy ilyen kezdetleges eszközökkel is lehetséges az Atlanti-óceán átszelése.
Az egyiptomi piramisok építésével kapcsolatos számos kérdésre adott választ a Mar Lehner régész által vezetett NOVA-projekt, amelyben azt vizsgálták, hogy mennyi idő alatt építhető fel egy nagy piramis. Természetesen nem építettek fel egy új piramist, e kipróbálták a kézi kőfejtés, kőmozgatás, építés szinte összes mozzanatát. A kísérletben 12 munkás napi 8-9 köbméter sziklát termelt ki, így kiderült, hogy nagyjából 2000 ember alig hat év alatt képes lehet kitermelni a nagy piramishoz szükséges anyagot. A további kísérletek és számítások eredményeképpen kijelenthette, hogy a korábbi nézetekkel szemben nem volt szükség több évtizedes munkára, a munkások számától függően akár hat é alatt fel lehet építeni a piramist.



Itt az első memrisztor-memória
Elkészítették az első ReRAM prototípust, azaz a memrisztorra épülő, nem felejtő memóriát.
Az Elpida nevű félvezetőgyártó cég bejelentette, hogy elkészítették az első ReRAM - (Resistive Random Acces  Memory) lapkát. Az 50 nanométeres gyártási technológiával előállított memóriachip kapacitása 64 megabit, amely elmarad ugyan a ma szokásos memóriák kapacitásától, de így is az eddigi legnagyobb az új ReRAM-áramkörök között. A memrisztor nevű áramköri elemet néhány évvel ezelőtt készítették el, habár létét már az 1970-es években is feltételezték. Egy olyan áramköri elemről van szó, amely a rajta átfolyó árammal arányosan változtatja az ellenállását, és állapotát a tápfeszültség kikapcsolása után is megőrzi. Így a mai megoldásoknál sokkal egyszerűbb és gyorsabb, valamint kisebb fogyasztású memória építhető belőle (IPM, 2009. július). A most elkészített memóriachip egesíti a lassú és komplikált felépítésű, nem felejtő NAND flashmemóriák és a rendkívül  gyors, de az információt kikapcsolás után elfelejtő DRAM eszközök előnyeit. Az Elpdia szerint akár már 2014-ben tömeggyártásba kerülhetnek az első 30 nm-es gyártástechnológiával készülő, 1 gigabites ReRAM-lapkák.



Hogyan oldjuk meg problémáinkat alvás közben?
Agyunk akkor is dolgozik, amikor alszunk. Néhány egyszerű technika segítségével akár problémáinkra is megoldást találhatunk álmaink segítségével.
Agyunk egyik alvás közben végzett tevékenysége, hogy megoldást keres problémáinkra, feldolgozza az előttünk álló megoldatlan kéréseket. Ez a tevékenység álmok megjelenésében ölt testet, agyunk ezek segítségével dolgozza fel a megtörtént dolgokat és készül elő a megoldandó feladatokra. Egy-egy probléma megoldását azonban tudatosan is elősegíthetjük, mégpedig úgy, hogy álmainkat az adott kérdésre irányítjuk. Tegyük a következőket:

  1. Írjuk le a megoldandó problémát vagy kihívást néhány szóval vagy rövid mondatokkal tegyük az ágy mellé a jegyzetfüzetet, egy tollat és egy zseblámpát is!
  2. Lefekvés előtt tekintsük át a megoldandó dolgokat!
  3. Ha lehetséges, helyezzünk el a problémához kapcsolódó tárgyakat az éjjeliszekrényre vagy az ággyal szemben, ahol jól látjuk őket!
  4. Az ágyban fekve próbáljuk vizuálisan magunk elé képzelni a megoldandó problémát, esetleg képzeljük el magunkat, amint erről álmodunk!
  5. Ha már az elalvás határán vagyunk, mondjuk el magunkban, hogy erről a problémáról szeretnénk álmodni!
  6. ha felébredünk, feküdjünk nyugodtan még egy kicsit az ágyunkban, próbáljuk visszaidézni az álmainkat. Egy-egy foszlány birtokában próbáljunk visszaemlékezni további részeltekre is. Íjuk le ezeket!
Ha ügyesek vagyunk, akkor agyunk - álmaink segítségével - a problémára vagy a ránk váró kihívásra, illetve ezek megoldására fog koncentrálni.



Tényleg fontos a borospohár alakja?
Az öblösebb pohár biztosítja, hogy a folyadék megfelelő mennyiségű levegővel érintkezzen, ami rendkívül fontos a vörösborok esetében.
Kitűnő időtöltés lehet annak vizsgálata, hogy milyen hatással van a pohár alakja a bor ízére. A kérdéssel foglalkozó borszakértők úgy találták, hogy minden bor másfajta poharat igényel. A legegyszerűbb eset a pezsgő, amelyet a lehető legkeskenyebb pohárból (flőte) kell inni, hogy a szén-dioxid, amely a habzó érzésről gondoskodik,nehogy megszökjön. Így tehát hibának tekinthető, ha a pezsgőt kehelyben szolgálják fel. Egy vörösboros pohár éppen ellenkezőleg működik, hiszen a vörösbor ízét a folyadék és a levegő közötti kölcsönhatás befolyásolja. Ennek oka, hogy a vörösborban lévő tanninok túl keskeny pohárban az ízt kissé csípőssé teszik. Ezért a vörösboros poharaknak nagy és öblösnek kell lenniük, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a bor a levegővel, és az oxigén megköthesse a tanninokat. Egy másik ok is szól a forma mellett: fontos, hogy a nemes vörös illata intenzíven jusson az orrba, mert az, amit az ember az íz fogalma alatt definiál, nem kis részen illatból áll (ezért nem is érzünk jól ízeket, ha meg vagyunk fázva, és eldugult az orrunk). A fehérbor esetében fontos a hidegen való szervírozás, ezért ennél a bornál kompromisszumot kell kötni a pohár tekintetében: egyrészt keskenynek kell lennie, hogy tartsa a hőmérsékletet, másrészt szélesnek is, hogy az aromaanyagok eljuthassanak az orrba. Éppen ezért a fehérboros pohár hasasabb,mint a pezsgős, ám keskenyebb, mint a vörösboros.
 De ezzel még nem értünk a dolog végére: egy svájci boros szaklap szerkesztői az olasz Angelo Gaja nagy borát, a Ca' Marcdandát háromféle, kiváló minőségű poháról kóstolták. Az eredmény: egyszer fűszeres és füstös, másszor poros és elmosódott, majd ismét hangsúlyosan zamatos és csokoládéra emlékeztető íz.

2012. február 24., péntek

Édesapámtól rám maradt pár vicces gondolat

A munka törvénykönyvének hatályos jogszabályai
Néhány fontosabb paragrafus:
  1. Amit ma megtehetsz azt holnap is.
  2. Az, hogy más dolgozik az nem ok a munkára.
  3. Az elveszett unkakedvet ne keresd.
  4. A munkahely nem kocsma, hogy egész nap ott üljünk.
  5. Aki nem dolgozik, annak nincs hibája a munkájában, tehát jutalmat érdemel.
  6. Az igaz, hogy a munka nemesít, de mi szükségünk nemesekre?
  7. A munka nem fenék, hogy ráverjenek!
  8. A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen.
  9. Kis munkát kis ívben, nagy munkát nagy ívben kell elkerülni.
  10. Aki nem dolgozik, azt nem érheti baleset.
  11. Amíg csak fizetgetnek, addig csak dolgozgatunk.
  12. Dolgozzanak az idősek, ők már úgy is megszokták.
  13. Dolgozni csak lassan, szépen, ahogy a csiga megy a jégen, úgy érdemes.
  14. Ne kívánd főnököd halálát, segíts neki, hogy önmaga kívánja azt!
  15. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, inkább hagyd holnaputánra, hátha nem lesz már rá szükség.
  16. Az a feladat, amely nem oldódik meg magától 30 nap alatt, nem érdemli meg, hogy foglalkozzanak vele.
  17. Mindenkinek kell, hogy legyen valami hobbija, de nem feltétlen szükséges, hogy az a munka legyen.
  18. A munka élteti az embert, de a pihenés sem ölt még meg senkit.
Ellen paragrafus:
  1. A munka jelképei megváltoztak! Az eddigi sarló-kalapácsot most felváltja a fagyi és a galamb: AKI NEM NYAL AZ REPÜL!!! 

Egyik ismerősömtől


ÉN: Uram, kérdezhetek Tőled valamit?

ISTEN: Természetesen.

ÉN: Ígérd meg, hogy nem leszel mérges rám...

ISTEN: Ígérem.

ÉN: Miért zúdítottál ma annyi mindent a fejemre?

ISTEN: Ezt hogy érted?

ÉN: Hát, reggel elaludtam.

ISTEN: Igen...

ÉN: Egy örökkévalóságig tartott, míg beindult az autóm.

ISTEN: Aha...

ÉN: Ebédre nem olyan szendvicset kaptam, amilyet rendeltem - így várnom kellett.

ISTEN: És?

ÉN: Hazafelé lemerült a mobilom épp mikor valaki hívott...

ISTEN: Értem.

ÉN: És mintha ez még nem lett volna elég, mikor hazaértem és pihenni szerettem volna, beleültem az új masszázsfotelomba az pedig nem akart bekapcsolni.
Ma nem jött össze semmi! Miért engedted, hogy minden így alakuljon?

ISTEN: Engedd meg, hogy megmagyarázzam: hajnalban a Halál Angyala állt ágyad mellett én pedig egyik angyalom küldtem, hogy küzdjön meg vele az életedért. Hagytalak aludni ez idő alatt.

ÉN: (szégyenkezve) Áh...

ISTEN: Azért nem engedtem, hogy az autód beinduljon, mert ha elindulsz, épp egy részeg sofőrrel találkozol utadon, aki belédhajtott volna.

ÉN: (megalázkodva) Ó...

ISTEN: Az, aki a szedvicsed készítette beteg volt, így nem akartam, hogy tőle kapd az ebéded. Tudtam, hogy nem késhetsz munkából.

ÉN: (zavarban) Aha...

ISTEN: A telefonod pedig azért merült le, mert az a személy, aki hívott csak hazugságokkal tömte volna a fejed és Te hittél volna neki. Így védtelek meg tőle.

ÉN: Értem, Uram.

ISTEN: Ó, és az a masszázsfotel pedig hibás volt és tönkretette volna az áramellátást a házadban.

ÉN: Úgy sajnálom, Uram...

ISTEN: Ne sajnálkozz, csak tanulj meg bízni bennem! Jóban és rosszban egyaránt.

ÉN: Bízni fogok benned, Uram!

ISTEN: És ne kételkedj. Mindig jobb lesz az általam tervezett nap számodra, mint amilyen a tiéd lenne.

ÉN: Nem fogok kételkedni. Engedd meg, hogy megköszönjek mindent, amit értem tettél.

ISTEN: Nincs mit megköszönnöd, gyermekem. Ez csak egy újabb nap volt, hogy Istened voltam és nagyon szívesen törődöm a gyermekeimmel.

Marg Meikle - Tudni akarod? (részlet)

  • Mi a magyar nyelv leghosszabb szava?

Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért.
Ezt pedig a nem is olyan hosszú "szent" szavunkból képezhetjük. A magyar úgynevezett agglutináló nyelv, vagyis a toldalékokat úgy ragasztjuk oda  aszótőhöz. Ezek sorrendjéről is biztosan hallottál már: képző, jel, rag.

Halandzsa:
A helyzet civilisztikája úgy orientálódott, hogy a pacifikális globáció nem zavarta a vadlovak futását.


  • Hogy nevezzük azokat a szavakat, amelyeket oda-vissza is lehet olvasni?

Például az olyan szavakat és kifejezéseket, mint az: apa, Anna, radar palindrom szavaknak vagy palindromáknak nevezzük, vagyis jobbról balra és balról jobbra értelmesen olvasható szavaknak vagy mondatoknak. A palindroma egy görög eredetű szóból származik, ami azt jelenti, hogy újra visszafut.
A palindorma egy olyan szó, kifejezés, szám, mondat vagy több mondat, amit elölről hátra és hátulról előre ugyanúgy ki tudunk olvasni. A palindoroma lehet rövid, de hosszú szó is. A palindrom számok a következő alakokat vehetik fel: 101, 131, 313. Sőt, lehet dátum is! Például: 2020. február 2.
A palindormt nem szabad összekeverni azzal, amikor egy szót valaki visszafelé olvas, és akkor is értelmes kifejezést kap, de más jelentéssel, ilyen például a: már, pék sok. A palindoroma esetében a szót mindkét végéről olvasva ugyanazt a jelentést kell kapnunk.

Palindroma mondat:
Géza! Kék az ég!
Indul a görög aludni.


  • Melyik a legnagyobb szám?

A legeslegnagyobb szám, amelynek még neve is van, az a googolplex. Az egy googol esetében az 1 után 100 db nullát kell írnunk. Ha leírjuk, akkor a következőképpen fog kinézni: 10100 = 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000. Edward Kasner amerikai matematikus tette közismertté a googol kifejezést 1938-ban. Nyolcéves unokaöccse rukkolt elő a googol elnevezéssel, amikor a nagybátyja megkérdezte tőle, ő milyen nevet adna egy óriási nagy számnak.
Kasner ismertette  meg a világgal a googolplex kifejezést is. A googolplex a googol még a tizedik hatványon, vagyis a googol nullák tízszeresét kell írnunk az 1 után: tíz a tizediken a századikon. googolplex: 10googol =10 10(100) Mindenesetre ez a legnagyobb, még névvel rendelkező szám. Az a helyzet, hogy nincs legnagyobb szám, ugyanis akármilyen nagy számmal állunk elő (mondjuk kvadrillióval), mindig hozzá tudunk adni 1-et... majd még 1-et... és még 1-et...

Hasznos tények:
Az 1 000 000 000 000 000 számot Amerikában másképp hívják, mint például Magyarországon:
1 000 ezer
1 000 000 millió
1 000 000 000 milliárd                            (Amerikában: billion)
1 000 000 000 000                                (Amerikában: trillion)
1 000 000 000 000 000                         (Amerikában: quadrillion)
1 000 000 000 000 000 000                  (Amerikában: Quintillion)


  • Miért nem ábécés sorrendben vannak a betűk a billentyűzeten?

Ha valaha használtál már számítógépet, akkor biztos te is elgondolkoztál már ezen. A legelső billentyűzetek az írógépek billentyűi voltak. Mindegyik betű egy különálló fémrúd végére olt szerelve. Amikor a gépelő leütötte a billentyűt, ez a fémrúd előrelendült, s a gépbe helyezett fehér lapra csapódva a kívánt helyre nyomta a betintázott betűt.
Az első billentyűzetet még logikus elrendezésben gyártották - vagyis ábécésorrendben. Kiderült azonban, hogy egyes betűket gyakrabban használunk, mint másokat. A gyakran használt és egymáshoz közel elhelyezkedő betűk mindig összeakadtak, amikor a sebesen fellendülő rudacskák elérték egymást. Képtelenség volt gyorsan írni, ezért a gépelés rendkívül nehézkes és gyakran bosszantó feladat volt.
Christopher Sholes 1868-ban szabadalmaztatta az írógép - a mai elrendezéshez nagyon hasonlító - ősét. 8Legelőször egy brit mérnök, Henry Mill szabadalmaztatott írógépet 1714-ben, az azonban kevéssé volt praktikus a Sholes-féle géphez képest.) Sholes azonban 1872-ben ismét leül a terezőasztal mellé. Megvizsgálta, melyik betűket használjuk  leggyakrabban, majd újrarendezte a billentyűk sorrendjét. Azt akarta elérni, hogy a gyakorta előforduló betűkombinációk leütésekor a fémrudacskák egyike se  akadhasson össze. Így találta fel a QWERTY billentyűzetet, mert a bal felső sarokból nézve ezek alkotják az első hat betűt (a magyar billentyűzeteben az Y helyén a Z található).
A gépíróknak beletelt némi idejébe, amíg hozzászoktak a QWERTY-hez, végül mégis tartósnak bizonyult, mert még ma is ez a standard. Egyetlen számottevő  kísérlet próbálta csak felvenni a versenyta QWERTY-billentyűzettel, mégpedig az August Dvorakról elnevezett Dvorak-klaviatúra. A Washington Egyetemen neveléstörténetet tanító August Dvrak 1936-ban rukkolt elő a találmányával.
Dvorak úgy vélte, a középső sorban kellene elhelyezkednie a bal kézzel leütött magánhangzóknak (a, e, i, o, u) a leggyakrabban használt mássalhangzóknak (d, b, t, n, s) pedig a jobb középső oldalon. Ő úgy gondolta, ezzel az elrendezéssel gyorsabban lehet gépelni, azonban az emberek arról panaszkodtak, hogy túl sok energia lenne egy új gépelési rendszert megtanulni.
A QWERTY-billentyűzet az írógépek egyetlen olyan része, amely minden kétséget kizáróan tovább él a mai számítógépekben.
  1. Mark Twain (aki a Tom Sawyert és a Huckleberr Finnt írta) vette meg a legelső írógépek egyikét. Ő volt a legelső amerikai író, aki írógéppel írt szöveget adott le a a kiadónak: Élet a Mississippin címmel.
  2. Mindössze a billentyűzet felső sorát használva, leírhatod az ŐRIZET szót. Íme, még néhány felső  soros szó: IRT, PIRIT, ROPI, TERET, ŐRIZ, TERI, ÚT, TÚR, PŐRE, RŐT, POR, ŐR, PUTRI, EZER, RETÚR, RÚT, TŐR, ÚR, ROP.
  3. Balkezes szavak: EGRES, SAS, TEREGESS, FERDE, DERES...
  4. Jobbkezes szavak: ÁLOM, NÉLKÜLÜNK, ÉLÉNK, ÁMULUNK, JUHOK...


2012. február 23., csütörtök

Legális LSD -Nézd 10 másodpercig az ábrát, majd nézz körbe (nemkutya.hu)

Látkép - A meghökkentő világ (2012. március) harmadik rész

Nikola Tesla:
A villámok valahai ura


Apja kérése ellenére, hogy pap legyen, a tudomány rejtélyes találmányokkal teli útját választotta. A többi tudós csendben irigyelte - Tesla titokban gyakran megihlette őket. Neki köszönhetjük az indukciós motor, az első távirányítású hajó, a többfázisú váltakozó áram és ok más szerkezet feltalálását. Nikola Tesla valójában magános csodabogár volt, aki egészen haláláig nőtlenségben élt.

1856. július 9-én éjjel óriási vihar tombol Smijanban, az Osztrák Császárságban (ma Horvátország területe). A villámok megvilágítják az apró szobát, ahol a pap, Milutin Tesla feleség épp szül. Éjfél után perekkel Nikola Tesla (1865 - 1943) sírása hasít a villámok dörejébe. Ekkor még senki sem sejti hogy egyszer  lesz a "villámok ura."

Istenadta kézelőerő
Tesla családja nem volt tehetős, de szülei mindent megpróbáltak megadni neki. Apja pravoszáv pap, anyja varrással egészíti ki a családi költségvetést. Nikola lenyűgözi tanárait a község iskolájában képességeivel és különös természetével. A tananyag jegyzetei helyett füzetében gyakran fura, érthetetlen szimbólumokat találnak. Nikola képzelőereje nem ismer határokat! Néha már ő maga sem tudja, mi a képzelet és mi a valóság. Egyedül csak az édesapja tartja vízióit isteni adománynak, és titkon azt reméli, fia is pap lesz.

Az iskolában kinevetik
Ám a finak már tervei vannak! A fizika, a matematika, de főként az elektronika érdekli, ezért 21 évesen elindul politechnikát tanulni Grazba. Vizsgáit rekordgyorsasággal teszi le színjelesre. A professzorok nemsokára inkább kollégaként, mint diákként tekintenek rá. De amikor tanára hallgatósága előtt kijelenti, hogy váltakozó áramú motor megépítését tervezi, gúnyos reakciókba ütközik: "Tesla úr talán nagy műveket fog megvalósítani, ám ez sosem fog sikerülni neki."

Lazítás közben jön rá
Nikola nem tűnik csalódottnak, elhatározza, már csak azért is megvalósítja ötletét, hogy megmutassa a kételkedőknek. Tanulmányai befejezése után, 1880-ban Budapestre megy, ahol villamosmérnöki munkát kap a telefontársaságnál. Intenzíven dolgozik motorján. Meglepő módon ott jön rá a megvalósítás titkára, ahová megnyugodni, madarakat figyelni és etetni jár- a parkban. Gyorsan a homokba rajzolja a botjával a tervrajzot, majd hazarohan mindezt papírra is veti. 1883-ban megszületik a váltakozó áramú motor!

Edison becsapja
Ám az j találmánynak senki sem szentel elég figyelmet, ezért Tesla 1884-ben úgy dönt, hogy Amerikába utazik Thomas Alva Edison (1847 - 1931), elismert feltalálóhoz, hogy konzultáljon vele művéről. Edison azonban azonnal elutasítja. Valószínűleg azért, mert találmányai a nevezett egyenárammal működtek. Edison az éles viták ellenére is alkalmazza a fiatalembert a General Electric Company válallatnál, ahol feladata a gépek tökéletesítése. Tesla pedig egyetlen év alatt 24 új típusú gépet állít össze, amelyek könnyebek és hatékonyabbak, mint Edisonéi. De amikor megígért fizetésért megy Edison hátat fordít neki, és egyetlen centet sem fizet a munkájáért!

"Áramok háborúja"
Tesla nem adja fel! Saját céget alapít Tesla Electric Light & Manufaturing néven. Éjjel találmányain dolgozik, nappal kétkezi munkásként, hogy némi tőkére tegyen szert. Megváltóként érkezik az amerikai vállalkozó, George Westinghouse, Jr. (1846 - 1914), aki munkát és résztulajdont kínál a találmányok bevételeiből. Hamarosan a váltakozó áram bemutatói felkeltik a figyelmet. Amint Edison értesül erről, meghirdeti az "áramok háborúját". Kampányt indít, amelyben többek között állatokat öl nyilvánosa, bebizonyítandó, milyen veszélyes a váltakozó árama - így próbálja meghiúsítani Tesla sikerét.

A győzelem már a zsebben
A chicagói világkiállítás 1893. május 1-jei megnyitója után Edison alul marad. Este Tesla utasítást ad az egész helység kivilágítására megszámlálhatatlan izzóval - s 100 000 látogató sóhajt fel ámultában és ujjong örömében!Tesla elégedett, végre bosszút állt Edisonon. Ekkor már túlvan az indukciós motor megépítésén, a röntgensugarak vizsgálatán és sok más találmányon. 1894-ben rádióállomást építtet, emellett dolgozik az oszcillátor több távíró számára való felhasználásának problematikáján is. S közben gyermekkor álmát is megvalósítja: hatalmas erőművet épít a Niagara-vízesésre.

Magányosan hal meg egy hotelszobában
1898-ban bemutatja az első távirányítású hajót, amely iránt a hadsereg is érdeklődik. Majd Colorado Spingsbe költözik, ahol elszigetelt laboratóriumában az energia vezeték nélküli közvetítést teszteli. Hónapokig figyeli a villámokat, és töpreng az elektromosság felhasználásán! Lejegyzi hogy különös jeleket fogott, talán földönkívüli civilizációtól erednek. 1901-ben megkezdi a ardenclyffe rádió-adótorony megépítését, amelyet a sajtó "Tesla milliós őrültsége" névvel illet. Edisonnal együtt Nobel-díjra jelölik, ám Tesla inkább visszautasítja. Egyre kevésbé sikeres, lassan csődbe megy. De újra összeszedi magát, amikor a hadseregnek dolgozik a radar fejlesztésén. Utolsó 10 évében magányosan él egy New York-i hotelszobában, ahol 1943. január 7-én szívelégtelenségben meghal. Életében 700 találmányát szabadalmaztatja.

Látkép - A meghökkentő világ (2012. március) második rész

Csodás égi jelenségek: 
Istenkék védelme, szép lányok lelkének tánca


1) Szent előfutárai a hatalmas viharok
Mi: Szent Elmo tüze
A hajó egyik oldaláról a másikra dülöngél, s a hullámok úgy játszanak vele, ahogy egy gyermek a gumikacsával a kádban Az erős, süvítő szél a vitorlákba kapaszkodik, a fedélzeten tengerészek rohangálnak. Hirtelen az egyik árboc tetején táncoló kékes fény jelenik meg. A tengerészek tátott szájjal merednek rá.



Szent Elmo és az elektormosság
Fogalmuk sincs arról, hogy a statikus villamos tér kisülése által létrejövő akusztikai és optikai elektromos jelenséget láttak, amely főként nagy viharok során alakul ki. Az égi háború után összegyűlnek, hogy kicsit pihenjenek. A helyiségben hirtelen csend lesz úrrá, amelyet az idős hajóskapitán tör meg. "Ez Szent Elmo tüze volt" - mondja az összezavarodott és kissé rémült tengerészeknek, kik a rumosüveg után nyúlnak, és kíváncsian  hegyezik a fülüket.

Isten kék védelme alatt
A legenda szerint amikor egyszer Szent Erazmusz (Elmo néven is ismert) Itáliába hajózott, váratlanul vihar csapott le rá. Míg a hajót vad hullámok verték, addig a szent a fedélzeten letérdelt, összekulcsolt kezeit az égre emelte, ajkai pedig könyörgő imát mormoltak. Egy idő után a vihar hallgatott rá, és csillapodni kezdett. A hullámok kisimultak, és az üvöltő szél csendes sóhajtásig csitult. A legénység megmaradt tagjai elmondták, hogy a szent imája alatt az árboc tetején kék fény jelent meg. Úgy vélték, hogy ezt a védelmet Erazmusz könyörgése miatt Isten küldte a hóra. Nem csoda, hogy ezután a tengerészek védőszentjévé vált.

Út a villámoknak
A rejtélyes jelenséget róla nevezték el, s leginkább Szent Elmo tüzeknt őrzi az emlékezet. A mai tudósok csak mosolyognak ezen a legendán. A kék fényt elektromos jelenségek, ún. koronakisülésnek tartják, amely zivataros időben alakul ki a statikus villamos tér kisülésekor. Akkor keletkezik, amikor a viharfelhő elektromosan töltött részecskéket szív magába, amelyek magas, hegyes tárgyak, például hajóárbocok mentén fokozatosan emelkedni kezdenek. Ha ez az elektromos áramlás találkozik a felhőből érkező részecskékkel, akkor villám csap a földbe. Ez a jelenség önmagában ártalmatlan, viszont szabad utat adhat egy veszélyes villámnak.

Kedveli a magas helyeket és  hajat
A meteorológusok Szent Elmo tüzét elektrométernek tekintik, tehát a statikus villamos tér látható és egyúttal hallható jelenségének. Két fajtáját különböztetik meg. Az egyik rövid ideig látható, és kéken, néha lilán világít. A másik hosszabban tart, fehér vagy enyhén kékes fénnyel. De mindkettőre érvényes, hogy leginkább magas helyeken jelenik meg, például oszlopokon, kéményeken, hajók árbocain vagy repülőgépek szárnyainál. Nagyon ritkán Szent Elmo tüze a hajba is belefonódhat vagy ellepheti a faleveleket. Úgy zümmög közöttük, mint egy méhraj, és olyan pattogás hallatszik, mintha ágacskák törnének le.



2) Érzékcsalódás a Föld pólusai felett
Mi : Sarki fény
Az északi vidékek lakói esténként még a csillagoknál is jobban szeretik figyelni a sarki fényt, amely úgy fest, mintha hullámzó színes függönyök libbennének - első pillantásra idegen világok íves hidaira emlékeztetnek. A sarki fény színes ívei gy húzódnak az égbolton, mintha zöld és piros madarak változtatnák szabadon repülési irányukat.

Egy legenda nem elég
Az éjszaki féltekén a sarki fényt aurora boreaisnak nevezik, az ellentétes félgömbön pedig aurora australisnak. Rendkívüli esetekben a Földközi-tenger rémült lakosai is figyelemmel kísérhetik a sarki fényt. A különös, megmagyarázhatatlan látvány miatt, az emberek a rejtélyes jelenség első megpillantása után nyomban legendákat szőttek. Egy norvég legenda úgy meséli el, hogy a sarki fény és színes mozgó ívei hidat jelképeznek, amelyen keresztül az uralkodó istenek a paradicsomból a Földre sétálhatnak. Egy másik legenda azt mondja, hogy a sarki fény szépséges halott leányok lelkeinek égi tánca. A finn mitológia egy színes folyóról tesz említést, amely a holtak és az élők világa közti határt jelenti. Az eszkimók pedig az istenek játékának tartják a sarki fényt, amelyek labda helyett rozmárfejet dobálnak. Varázsát olykor a színes sárkánokról szóló kínai legendákhoz kötik, s egyes népeknél úgy vélték, hogy "ez a jelenség gyilkosságokat, tűzvészeket és egyéb katasztrófák bekövetkezését jósolja meg."

Bonyolult folyamat
A tudósok azonban tisztában vannak a különleges fényjelenség eredetét és folyamatát illetően. A Napon a mágneses mezők egyenlőtlensége miatt napfoltok jönnek létre. Ezáltal tömeges kitörések mennek végbe, amelyek során napszél szabadul fel. A napszél (protonokból, elektronokból és alfa részecskékből áll) részecskéit tartalmazó felhő az űr felé halad mintegy 450 kilométeres másodpercenkénti sebességgel. Ha zarándoklása során a Föld mágneses mezejével ütközik, a részecskék nagy része visszaverődik az univerzumba. Egyes részecskék viszont spirál alakba csavarodnak a Föld mágneses pólusai felé. Így keletkezik a sarki fény.


A gáz szerint változtatja a színét
Aszerint, hogy a mágneses pólusok miként mozognak, a megfigyelések helyszínei is évszázadokról évszázadra változnak. Manapság a tudósok teljes bizonyossággal állíthatják, hogy a fények játéka 80 - 130 kilométerrel a földfelszín felett, az úgynevezett ionoszférában történik. A sarki fény többnyire zöldessárga színárnyalatban pompázik Gyakori a pirosas elszíneződése is, ami valószínűleg az atmoszféra oxigéntartalma miatt van. Ugyanakkor a nitrogén kékes és lilás színűvé teheti. Érvényes tehát az a szabály, hogy amilyen géz van túlsúlyban, olyan színben fog pompázni a sarki fény. A statisztikák szerint a legnagyobb esély erre a színes égi jelenségre szeptemberben, októberben, februárban és márciusban van.



3) Emlékezés a gyermekkorra, avagy a manók kincsei
Mi: Szivárvány
"Szivárványomat helyezem a felhőbe, hogy az legyen a jele a szövetségnek köztem és a föld között. Ha majd felhőt bocsátok a föld fölé, a szivárvány is megjelenik a felhőben. És megemlékezem a szövetségemről, mely köztem és köztetek, valamint minden test közül való minden élő lélek között van; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek az elpusztítására" - mondja Isten az özönvízről a Genezis könyvében.


A szivárvány kétágú nyelvű teremtője
A világ történtében nemcsak a Biblia próbálta megmagyarázni a szivárvány jelenségét. Az ausztrál bennszülöttek mitológiájában és az aboriginek legendájában a szivárvány a teremtés kígyója, amely a mitikus álomvilágban uralkodik - végtelen időben, amely a világ teremtésekor kezdődött és vég nélküli. Némely törzsek szerint épp a szivárványkígyó a világ és az összes élőlén teremtője. A földnek termékenységet ad, mert ő az eső ura.

A manókból nem lehet megélni
Egykor az emberek gyakran találtak a mezőkön régi fényes érméket, amelyek heves eső utána fénylettek a napon. Úgy vélték, hogy ezek az érmék a szivárvány ajándékai, s mágikus erejük megvédi őket a rossztól és a betegségektől. Zsebükbe rejtve hordták, s a haláluk idején e szavakkal adták át utódaiknak: "Ez a manók ajándéka. Vezetni fog utadon. Vigyázz rá, mint a szemed fényére." Írisznek nevezték őket, és az írek úgy gondolták, hogy a szivárvány végén a manók arannyal teli edényeket rejtettek el, hogy megsegítsék a jó embereket a nehéz időkben.

Megtörni és visszaverődni
Ám a szivárványról sem a manók, sem a kígyók nem tehetnek, és Isten keze sincs benne. A szivárvány egy ún. fotometeor. Egy optikai jelenség, amely színes ívek csoportjaként jelenik meg A napfény (néha a holdfény is) megtörik, és visszaverődik az atmoszféra vízcseppjein. A fénysugarak áthatolnak az összes cseppen, és megtörve bennük, széleinek különböző színekre bomlanak, majd visszaverődés után a belső falon különböző szögekben hagyják el a cseppet.

Színegybeolvadás
Azok a cseppek, amelyek egyforma távolságra vannak a fényforrástól, amely lehet akár a nap, akár a hold, úgy tűnnek az emberi szem számára, mintha egyforma színűek lennének. Mint a fénysugár áthatolása az üvegprizmán, amikor a fény az optikailag sűrűbb közegbe való belépésekor színeire bomlik. Szivárvány estén is ez történik a napfénnyel. A szivárvány külső széltől a belsőig visszatartott lélegzettel követhetjük figyelemmel a színek folyamatos átmenetét: vörös, naracssárga, sárga, zöld, kék és lila.

A szivárványok nem egyformák
Meglepő lehet, amikor nagyobb eső esetén több szivárvány is felfénylik az égen Ne hagyják becsapni magukat, ha úgynevezett fehér szivárványt is látnak, ami fehér ívként jelenik meg. Ez csak azért van, mert színei minimálisan bomlanak fel. Leginkább különböző nagyságú esőcseppek vagy a fénysugár a köd mikorszkopikus cseppjein való megtörése esetén fordul elő, ezért néha ködszivárványnak is nevezik. Még ritkább a holdszivárvány, amely a sötétség leple alatt alakul ki amikor a holdfény törik meg az éjjeli eső cseppjen.