Hőségben vagy stresszhelyzetben az emberek többsége izzad.
Az izzadság az apokrin és az ekrin verejtékmirigyek vizes váladéka. Mindkét mirigy különböző típusú verejtéket termel.
Az ekrin mirigyek már csecsemőkortól működnek, és váladékuk szükség esetén segít a bőr, és ezzel együtt az egész szervezet lehűtésében. Például a kutyák az emberekkel ellentétben nem izzadnak, ők nyitott szájjal és kiöltött nyelvvel hűtik a szervezetüket.
Az apokrin mirigyek az embernél mindenekelőtt a hónaljban, a lágyékban és a mellbimbók körül találhatók. Aktivitásukk azonbann csak pubertárskorban kezdődik. E mirigyek izzadsága fehérjét és zsírokat tartalmaz, amelyek táptalajt jelentenek a bőr felszínén élő baktériumok számára. Ezen elemek felbomlásával aromatikus anyagok keletkeznek, amelyek a testszag okozói.
10 úttörő a modern orvostudományban
1) Az immunológia megteremtője: Edward Jenner
Mikor élt: 1749 - 1823
Nemzetisége: angol
Fő kutatási területe: általános orvostudomány, immunológia
Hogyan lehet legyőzni a himlőt?
A himlő már régóta nagy fenyegetést jelentett az emberiségre. Bár a betegség nem minden esetben végződött halállal, a megfertőzött személyt egész életére elcsúfította. Az orvosok vállvetve próbálták kideríteni, hogyan lehetne megelőzni a himlő járványszerű terjedését. Lady Mary Wortley Montagu (1689 - 1762) Angliában már 1721-ben megkísérelte a védőoltások bevezetését, melyekkel törökországi tartózkodása idején találkozott. Beteg emberek szövetmaradványait tartalmazó immunizáló porkészítmények adagolásával próbálkozott. E módszer azonban nem vált be. A himlőjárvány ismét kitört, s ha a beteg nem is halt bele, a betegség emlékét élete végéig viselte.
Tehén és immunitás
Néhány évtizeddel később Edward Jenner, angol orvos megfigyelte, hogy azok a gazdák, akik tehénhimlővel fertőzött tehenekkel kerültek kapcsolatba, szinte soha nem kapták el a fekete himlőt. Ettől a szemfüles megfigyeléstől már csak egy lépés kellett ahhoz az eljáráshoz, amely az első tényleges védőoltást (vakcina - latinul vacca = tehén) jelentette. Jenner egy James Phipps nevű, nyolcéves kisfiúnak napokig adagolta a tehén himlőhólyagjából származó váladékot. A fiú fekete himlővel fertőzötten sem lett beteg. Edward Jenner lett tehát a védőoltások atyja, amelyek nélkül a mai világunkat szinte már elképzelni sem tudjuk.
2) Az első transzfúzió végrehajtója: James Blundell
Mikor élt: 1791 - 1878
Nemzetisége: angol
Fő kutatási területe: szülészet, hematológia
Két évszázados hibák
Amikor William Harvey (1578 - 1657), angol orvos 1616-ban bejelentette a vérkeringés felfedezését, új fejezetet nyitott az orvostudomány történetében. Az orvosok a LaManche-csatorna mindkét oldalán versenyre keltek egymással: a tét az első sikeres vérátömlesztés végrehajtása volt. Azonban közel két évszázadon keresztül rossz irányban haladtak: állati vérrel próbálták pótolni az emberit.
Áttörés a vérátömlesztés terén
James Blundell, angol szülész sajnos saját szemével látta, hogy számos szülőanya vérvesztés miatt hal meg. Mint az egyetem fiziológiaprofesszora, ismerte elődje, John Leacock nézeteit, aki hangsúlyozta, hogy az ember és az állat közötti vérátadás végzetes következményekkel járhat. Blundell először állatokon kísérletezett, míg végül 1829-ben sikeresen végrehajtotta, majd dokumentálta az vérátömlesztést emberekből emberbe.
3) Az anyák megmentője: Semmelweis Ignác Fülöp
Mikor élt: 1818 - 1865
Nemzetisége: magyar
Fő kutatási területe: szülészet
A kórházban alaposan megmosott kézzel!
Semmelweis hosszú ideig a bécsi közkórházban dolgozott. Bizonyos idő után észrevette, hogy a szülészeti osztályon, amely az orvostanhallgatók oktatására is szolgált, a gyermekágyi láz halálozási aránya magasabb, mint máshol. Semmelweis hamar rájött, hogy a boncolást és végző orvostanhallgatók hozzák be a fertőzést. Amikor arra utasította őket, hogy kezüket antiszeptikus klórmészoldatban mossák, a halálozás jelentősen csökkent. Semmelweis Ignácot megérdemelten nevezik az "anyák megmentőjének".
4) A leghíresebb nővér: Florence Nightingale
Mikor élt: 1820 - 1910
Nemzetisége: angol
Fő érdeme: a nővér az összehasonlító statisztika úttörője volt
Florence Nightingale keresztnevét a híres itáliai város, Firenze után kapta, ahol született. A tehetős bankár apa, aki nemcsak nyelvekre, de matematikára is tanította, azt remélte, hogy leánya élete hagyományos mederbe terelődik, s egy gazdag család fiához megy feleségül. Florence azonban megmakacsolta magát, és szülei tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy nem megy férjhez, hanem ápolónő lesz. S tette ezt annak ellenére, hogy akkoriban ez a hivatás a társadalmi ranglétra meglehetősen alacsony fokán állt.
Lámpás hölgy
Töretlen elkötelezettsége a beteg emberek szolgálata iránt - nagy műveltségének és átlagon felüli intelligenciájának köszönhetően - Florence esetében olyan magas szinten állt, hogy hazájában rendkívül népszerű és közmondásosan csodált személyiséggé vált. Legnagyobb érdeme, hogy alapvetően megváltoztatta az ápolónői hivatásokról alkotott társadalmi közfelfogást. Hitt a szakszerű nővérképzés fontosságában. Matematikai érzéke révén a járványügyi elemzések bevezetésének úttörője volt. A sajtó által lámpás hölgynek nevezett Florence tiszteletére május 12-én, születésnapján tartják az Ápolók Nemzetközi Napját.
5) Az első oltás feltalálója: Louis Pasteur
Mikor élt: 1822 - 1895
Nemzetisége: francia
Fő kutatási területe: mikrobiológia, immunológia
Bár Louis Pasteur szegény családból származott (apja cserzővarga volt a kelet-franciaországi Dole-ban), tehetsége a szüleit meggyőzte arról, hogy a fiukat iskoláztassák. A hihetetlenül intelligens és szorgalmas Pasteur a Sorbonne-on kémiát tanult, s olyan sikereket ért el, hogy már 20 évesen doktori fokozatot szerzett. Tudósként a legkülönbözőbb kémiai területeken tevékenykedett. Az orvostudományban a mikrobiológiai kutatásával vált híressé.
A baktérium üldözője
Pasteur szerint a fertőzéseket - hasonlóan például a cukor erjedéséhez - a mikroorganizmusok okozzák. Elsőként állította elő olyan betegségek elleni, a szervezetet immunizáló védőoltást, amelyet magából a betegség kórokozójából gyengített le, vagyis abból a baktériumból, amely a betegséget okozza. Kifejlesztette a lépfene, a baromfikolera, a sertéspestis és a veszettség elleni oltóanyagot. Pasteurt joggal tekintik, nemcsak a 19. század, hanem minden idők egyik legnagyobb tudósának.
6) A tüdőbaj és a kolera felfedezője: Robert Koch
Mikor élt: 1843 - 1910
Nemzetisége: német
Fő kutatási területe: mikorbiológia
Ha a mikrobiológia meglapítója Louis Pasteur, akkor annak kiteljesítője Robert Koch. Nem csupán számos új és az orvoslás számára alapvető mikroorganizmust fedezett fel (például a tüdőbaj és a kolera kórokozóját), hanem számos olyan eljárást és technológiát is kifejlesztett, amelynek köszönhetően a bakteriológia fejlődése rákétasebességre váltott. Egyebek mellett ő dolgozta ki a baktériumok tárgylemezen történő festését, valamint a baktériumkultúrák tiszta tenyészetének előállítási módszertanát.
Kutatások az egzotikus országokban
Koch 1891-ben a Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója lett. Ez a feladat számára további kihívást jelentett - sokat utazott a világban és tanulmányozta az egzotikus betegségeket, a maláriát, a leprát és az álomkórt, s nagymértékben hozzájárult lefolyásuk és kórokozóik megismeréséhez. Eredményeiért 1905-ben Nóbel-díjjal tüntették ki.
7) A pszichiátria egyik atyja: Emil Kraepelin
Mikor élt: 1856 - 1926
Nemzetisége: német
Fő kutatási területe: pszichiátriai genetika
A pszichiátria egy olyan orvostudományni terület, ahová viszonylag lassan hatolnak be az új tudományos módszerek. A pszichiátriának szüksége van a legújabb kémiai ismeretekre ahhoz, hogy a súlyos mentális betegségekben szenvedőknél alkalmazható gyógyszerek fejlesztésében hathatósan részt vehessen. Emil Kraepelin, német orvos a modern tudományos pszichiátria, a pszichofarmakológia és pszichiátriai genetika megalapítója.
A demencia atyja
Kraeplin igazi tudós volt, aki soha nem kételkedett abban, hogy a pszichiátriai betegség biológiai zavarok következménye. Munkásságának tudománytörténeti jelentősége többek között abban áll, hogy két részre bontott olyan kórképeket, amelyeket azelőtt azonos elmebetegségnek jelöltek: mániás depresszió és demantia praeocox, azaz korai butulás. Idővel mindkét diagnózist kiszorította egy-egy még kifejezőbb fogalom (bipoláris zavar, illetve skizofrénia), jóllehet az előbbi kettőt is mindmáig használják. Alois Alzheimer (1864 - 1915) kollégájával együtt kutatta azt a neurodegeneratív betegséget, amely ma Alzheimer nevét viseli.
8) Az antibiotikum "felfedezője": Alexander Fleming
Mikor élt: 1881 - 1955
Nemzetiség: skót
Fő kutatási területe: gyógyszertan és mikrobiológia
Alexander Fleming, skót orvos és gyógyszerész minden bizonnyal az orvostudomány legismertebb alakjai közé tartozik. Ez természetesen antibakteriális hatású felfedezésének, a Penicillinum notatumnak köszönhető, amely az orvostudomány új korszakát indította el. Ez a felfedezés, amelyre 1928-ban került sor, mint számos más dolog Fleming életében, hirtelen véletlennek köszönhető. Azokat a penészgomba-spórákat, amelyek az élő táptalajon szaporodó baktériumokat elpusztították, valószínüleg egy szélroham fújta be a laboratóriumba.
Mi a lizozim?
Fleming hat évvel a véletlenül felfedezett penicillin előtt egy másik felfedezést is tett, ahol szintén a véletlen játszott szerepet. Amikor náthás volt, mikroorganizmusokat tartalmazó orrváladékot helyezett a Petri-csészébe. A baktériumok hamar elpusztultak. Amikor a kísérletet saját könnycseppjeivel is megismételte, az eredmény ugyanaz volt. A türelmes Fleming végül izolálta a lizozim enzimet, melynek baktériumölő hatása különösen fontos a szervezetben.
9) "Kísérleti tengeri malacok klubja": Archibald McIndoe
Mikor élt: 1900 - 1960
Nemzetisége: új-zélandi
Fő kutatási területe: plasztikai sebészet
Minden idők egyik leghíresebb plasztikai sebésze, Archibald McIndoe életútja és karrierje nem nevezhető egyszerűnek. Mielőtt 1938-ban orvos lett Essexben az East Grinstead-i Viktória királynő Kórházban, az orvostudományi egyetemet szülőhazájában, Új-Zélandon végezte, később egy ideig az Egyesült Államokban, Rochesterben dolgozott, majd ezt követően egy londoni kórházban. Archibald McIndoe a második világháború során tett igazi hírnévre.
Kísérleti tengerimalac klub
Nagy-Britanniának a második világháború előtt mindössze négy plasztikai sebész állt rendelkezésre. Alkalmazásukat elsősorban a brit és nemet vadészgépek légi harcai tették szükségessé, amelyek gyakran a pilóták súlyos sérülésével (égési sebekkel) végződtek. A háború alatt McIndoe nemcsak kiváló sebészként jeleskedett, hanem pszichológusként is. Áldozatkészen segített a megégett pilótáknak, hogy visszataláljanak az életbe. Azok a pilóták, akik a keze alól kikerültek, "Kísérleti Tengerimalac Klub" ("The Guinea Pig Club") néven tömörültek. a háború végén a klub mintegy 1000 tagot számlált, ma már alig 50-en élnek közülük.
10) Az első sikeres szervátültetés: Joseph Murray
Mikor élt: (1919)
Nemzetisége: amerikai
Fő kutatási területe: plaszikai és transzplantációs sebészet
Joseph Murray, aki Donnall Thomas sebésszel 1990-ben megosztva kapott orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, kis híján mégsem lett orvos. Kiváltó fizikai képességei és kiemelkedő mozgásérzéke miatt számos sportágban jeleskedett, és csak akkor fordult végérvényesen az orvostudomány felé, amikor a baseballedzések és az egyetemi laboratóriumi gyakorlatok időpontja ütközött egymással.
Ikrek közötti csere
Murray kitartó érdeklődése az orvostudomány iránti kifizetődött. A híres Harvard Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd hosszú ideig katonai orvosként működött. Karrierje csúcsát 1954. december 23-án érte el: ugyanis ezen a napon került sor az első sikeres szervátültetésre az orvostudomány történetében. Egyik másik kiváló sebész, Hartwell Harrison asszisztálásával sikeresen transzplantálta Pichard Herricknek (1931 - 1963) egypetéjű ikertesvére, Roland (1931 - 2010) egyik veséjét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése