Science Focus-ból szemezgetés (2011 szeptember - október)

Az alváshiány hatásai az agyra

Régóta tudjuk, hogy az alváshiány károsítja a memóriát, ám most amerikai tudósoknak sikerült azt is kimutatni, pontosan hogyan történik ez. A felfedezés olyan terápiák kidolgozásához vezethet, amelyek segítségével felvehetjük a harcot a túl kevés szunyókálás miatt fellépő emlékezetromlással.

Több, egyesült államokbeli egyetem kutatói figyelték meg az adenozin nevű vegyi anyag szerepét a hippokampuszban, az agy memóriáért felelős részében.Már korábban rájöttek, hogy az alváshiány az agy adenoznszintjének növekedéséhez vezet.

A tudósok két kísérletet végeztek el alváshiányos egereken. Az egyik során az egereket genetikailag olyan módon manipulálták, hogy képtelenek legyenek az adenozin termelésére, pontosabban annak a neurotranszmitternek az előállítására, amely az adenozintermelést elindítja A második kísérletben az egerek egy olyan gyógyszert kaptak, amely a megfelelő receptor kiiktatásával blokkolja az idegsejtek adenozinfelvételét.

A génmódosított egereken mindkét kísérlet esetében kevésbé voltak álmosak, mint társaik, és a kialvatlansággal kapcsolatba hozható emlékezetromlás jelei is kevésbé mutatkoztak rajtuk. Összességében azt mutatta meg a két kísérlet, hogy pontosan honnan ered és merre tart az adenozin. 

"Hogy az alváshiány bizonyos tüneteit, például a memóriára gyakorolt negatív hatását visszafordítsuk, valójában a molekuláris útvonalakat és célokat kell megértenünk." - mondja Ted Abel professzor, a kutatás vezetője, a Pennsylvania Egyetem biológusa. 

"Ebben a kutatásban a molekulát, az átviteleket, illetve az érintett agyi régiót azonosítottuk."

Gépírás - elemzés

Mi ez?

A számítógépes jelszavak igen sérülékenyek. A hackerek képesek őket megszerezni, de másképp is fény derülhet azokra - például egy hamis e-mailen keresztül, amely látszólag a bankunktól érkezik, és mondjuk PIN kódunk újraellenőrzését kéri. De mi van akkor, ha a PIN kód nem elég ahhoz, hogy valaki belépjen a bankszámlánkra? Mi van, ha azt az egyedi módot is utánozni kellene, ahogy ön a kódot bepötyögi? Itt jön képbe a gépírás-elemzés.

Nem volt már ilyen?

De volt, ám a korábbi hasonló tanulmányoknál speciálisan erre a célra készített billentyűzeteket használtak, azokkal mérték azt a nyomást, amelyet az egyes személyek a billentyűk lenyomásakor kifejtenek. Emellett ez a módszer a két leütés közötti időtartamra támaszkodott ahelyett, hogy azt mért volna, menni ideig vannak lenyomva a billentyűk, így könnyebb volt lemásolni is.

Mitől jobb ez?

Minden a programozáson alapul, így csak szoftverre van szükség hozzá. A felhasználó többször is begépeli a jelszavát, hogy a módszerének általános ritmusa kialakuljon. A rendszer a "belső" időzítést méri - azt, hogy mennyi ideig tartjuk lenyomva a gombokat, milyen gyorsan ütjük be a jelszót, illetve hogy milyen tempóban gépeljük be a jelszót két vagy három jelből álló részeit.

Ki dolgozta ezt ki?

Ravel Jabbour, Wes Masri és Ali El-Hajj számítástechnikai szakemberek a libanoni Bejrút Amerikai Egyetemen, akik nemrég publikálták eredményeiket az International Journal of Internet Technology an Secured Transactions című szaklapban.

Q & A Lényeges kérdés az emberi testről

Miért van az írisznek színe?

Az írisznek az a szerepe, hogy korlátozza azt a fénymennyiséget, ami a szemlencsén keresztül a retinába jut Ahhoz, hogy az írisz ne legyen áttetsző, egy melanin nevű pigment takarja azt, egyénenként eltérő arányban. A melanin sötétbarnára festi a szemet - 10 000 évvel ezelőtt például mindenkinek barna szeme volt. Később egy mutáció megállította az elszíneződést az írisz elülső részén. Ez ma ehetővé teszi, hogy a fény elérje a rostokat a stromális sejtek alatt és ezért kékként verik issza a fényt. a zöld, szürke és olivazöld szemek csak átmenetek a két szín között.

Miért ragályos az ásítás?

Csak az embereknél, csimpánzoknál és a kutyáknál észlelték, hogy az ásítás ragályos. Azaz akkor ásítanak, ha valaki éppen előttük ásított. A ragályosság nem utánzás, hanem egy automatikus inger, amely ásításra késztet bennünket, amikor valakit ásítani látunk vagy hallunk, vagy éppen az ásításra gondolunk. 

Az egyik elmélet szerint a ragályos ásítás egy emberi közösséget azonos állapotban tart, ami lehetővé teszi, hogy együtt dolgozzanak.Tehát ha valaki álmos, a többiek is álmosak lesznek, így a csoport könnyen összhangba tudja állítani a munkamenetet.

Mások úgy vélik, hogy a csoportos ébrenlétet tartja fenn, egységesen készenlétben tartva a közösséget.

Az ásítás szorongás esetén is előfordul, így egy másik elmélet szerint a ragályos ásítás figyelmeztet másokat a veszélyre.

Ezeket a csoportos elméleteket valamelyest alátámasztja a bizonyított agyi összeköttetés az empátia és a ragályos ásítás között, de igazából nincs általános elfogadott elmélet a jelenség magyarázatára.

Miért vakarózunk, ha viszket valamink?

A viszketés általában egy gyenge vagy változó ingerlés eredménye, amilyet például a karunkon felfelé mászó rovar okoz. A viszkető terület megvakarása megakadályozza, hogy a gerincvelő jeleke küldjön arról a helyről az agya, így nem érezzük többé a viszketést.

Miért nem tűnnek el a hegek a levedlett bőrrel?

Sebhelyek képződnek minden olyan sérülés után,melynek gyógyulása több, mint három-négy hétig tart. A test kollagén rostokat termel cikkcakkos mintában.A bőr hagyományos vedlési folyamata nem befolyásolja a hegeket, mert a hámsejtek kizárólag a hámszövet alapjától a felszín felé vándorolnak. A sebhely a kollagén rostoknak egy külön egysége, így a hámsejtek kikerülik azt.

Miért rángatózunk alvás közben?

Ez az izomrángás a mioklónusos roham egy fajtája, vagyis az izmok gyorsan összehúzódnak, majd felengednek egy akaratlan mozdulatban. Az angolok "sleep start" (alvási rángás) néven is említik, hiszen egy érdekes átmeneti állapotban jön létre, ébrenlét és elalvás között, amikor is mindenféle különös dolgokat tapasztalhatunk. Ezeket a görcsös összehúzódásokat néha az álmokban való repüléssel és zuhanással hozzák kapcsolatba. Többen is azt mesélik, hogy az izomrángás akkor jelentkezett, amikor álmukban épp födet értek egy zuhanás során. Mások testen kívüli élményről számolnak be az ébrenlét és az elalvás határán, melyeknek ugyanez az izomgörcs vet véget.

Miért fészkelődünk?

Az izgés-mozgás pótcselekvés, idegességnek vagy unalomnak az eredménye. Az ideges mozgolódás azért fordul elő, mert a testen megemelkedett a stresszhormonok szintje, ami hirtelen mozgásra készteti az izmokat. Ha nem kell épp tigrisek elől futkorászunk,  a felgyűlt energiákat el kell fogyasztanunk, s a láb folyamatos mozgatása vagy a körömrágás hozzájárul, hogy részben levezesse ezt az energiát. A Hertfordshire Egyetemen készült 2005-ös kutatás során megállapították, hogy ez a fajta nyughatatlanság javítja a memóriateszteken nyújtott teljesítményt. Ez feltehetőleg az így lecsökkent kortizolszint miatt van: Ez az a stresszhormon, amely a tanulást zavarja. Az unalomból ered pótcselekvések , mint például a tollal való játszadozás, olyasmit nyújtanak az agynak, amire az összpontosíthat. Ez csillapítja és mérsékli a másik, kevésé ellenőrzött pótcselekvést.

Miért reszketünk, amikor lázasak vagyunk?

Normális esetben a testnek megvan a saját első hőszabályozója ami36,8°C-ra van beállítva. A láz megemeli ennek a termosztátnak az állását, így a normális hőszabályozó mechanizmusok megpróbálnak közbelépni, hogy ezt kijavítsák. Ezért reszketünk, és ezért bújunk a paplan alá.Lehet, hogy a bőr tapintásra forrónak tűnik, viszont a testhőmérséklet még mindig alacsonyabb, mint a termosztatikus célhőmérséklet, hetét belülről azt érezzük, hogy fázunk.

Ha az ember magában beszél, az már az őrület jele?

Nem. Szinte mindenki csinálja.Kisgyerekek gyakran beszélnek magukban vagy kitalált személyekkel, majd később megtanulják visszafogni magukat, és gondolatban folytatni a társalgást Ha az ember magában beszél, az hasznos is lehet, mivel hagosan megfogalmazott gondolatok rávilágítanak bizonyos dolgokra és segítik a döntéshozást.