Csodás égi jelenségek:
Istenkék védelme, szép lányok lelkének tánca
Mi: Szent Elmo tüze
A hajó egyik oldaláról a másikra dülöngél, s a hullámok úgy játszanak vele, ahogy egy gyermek a gumikacsával a kádban Az erős, süvítő szél a vitorlákba kapaszkodik, a fedélzeten tengerészek rohangálnak. Hirtelen az egyik árboc tetején táncoló kékes fény jelenik meg. A tengerészek tátott szájjal merednek rá.
Szent Elmo és az elektormosság
Fogalmuk sincs arról, hogy a statikus villamos tér kisülése által létrejövő akusztikai és optikai elektromos jelenséget láttak, amely főként nagy viharok során alakul ki. Az égi háború után összegyűlnek, hogy kicsit pihenjenek. A helyiségben hirtelen csend lesz úrrá, amelyet az idős hajóskapitán tör meg. "Ez Szent Elmo tüze volt" - mondja az összezavarodott és kissé rémült tengerészeknek, kik a rumosüveg után nyúlnak, és kíváncsian hegyezik a fülüket.
Isten kék védelme alatt
A legenda szerint amikor egyszer Szent Erazmusz (Elmo néven is ismert) Itáliába hajózott, váratlanul vihar csapott le rá. Míg a hajót vad hullámok verték, addig a szent a fedélzeten letérdelt, összekulcsolt kezeit az égre emelte, ajkai pedig könyörgő imát mormoltak. Egy idő után a vihar hallgatott rá, és csillapodni kezdett. A hullámok kisimultak, és az üvöltő szél csendes sóhajtásig csitult. A legénység megmaradt tagjai elmondták, hogy a szent imája alatt az árboc tetején kék fény jelent meg. Úgy vélték, hogy ezt a védelmet Erazmusz könyörgése miatt Isten küldte a hóra. Nem csoda, hogy ezután a tengerészek védőszentjévé vált.
Út a villámoknak
A rejtélyes jelenséget róla nevezték el, s leginkább Szent Elmo tüzeknt őrzi az emlékezet. A mai tudósok csak mosolyognak ezen a legendán. A kék fényt elektromos jelenségek, ún. koronakisülésnek tartják, amely zivataros időben alakul ki a statikus villamos tér kisülésekor. Akkor keletkezik, amikor a viharfelhő elektromosan töltött részecskéket szív magába, amelyek magas, hegyes tárgyak, például hajóárbocok mentén fokozatosan emelkedni kezdenek. Ha ez az elektromos áramlás találkozik a felhőből érkező részecskékkel, akkor villám csap a földbe. Ez a jelenség önmagában ártalmatlan, viszont szabad utat adhat egy veszélyes villámnak.
Kedveli a magas helyeket és hajat
2) Érzékcsalódás a Föld pólusai felettMi : Sarki fény
Az északi vidékek lakói esténként még a csillagoknál is jobban szeretik figyelni a sarki fényt, amely úgy fest, mintha hullámzó színes függönyök libbennének - első pillantásra idegen világok íves hidaira emlékeztetnek. A sarki fény színes ívei gy húzódnak az égbolton, mintha zöld és piros madarak változtatnák szabadon repülési irányukat.
Egy legenda nem elég
Az éjszaki féltekén a sarki fényt aurora boreaisnak nevezik, az ellentétes félgömbön pedig aurora australisnak. Rendkívüli esetekben a Földközi-tenger rémült lakosai is figyelemmel kísérhetik a sarki fényt. A különös, megmagyarázhatatlan látvány miatt, az emberek a rejtélyes jelenség első megpillantása után nyomban legendákat szőttek. Egy norvég legenda úgy meséli el, hogy a sarki fény és színes mozgó ívei hidat jelképeznek, amelyen keresztül az uralkodó istenek a paradicsomból a Földre sétálhatnak. Egy másik legenda azt mondja, hogy a sarki fény szépséges halott leányok lelkeinek égi tánca. A finn mitológia egy színes folyóról tesz említést, amely a holtak és az élők világa közti határt jelenti. Az eszkimók pedig az istenek játékának tartják a sarki fényt, amelyek labda helyett rozmárfejet dobálnak. Varázsát olykor a színes sárkánokról szóló kínai legendákhoz kötik, s egyes népeknél úgy vélték, hogy "ez a jelenség gyilkosságokat, tűzvészeket és egyéb katasztrófák bekövetkezését jósolja meg."
Bonyolult folyamat
A tudósok azonban tisztában vannak a különleges fényjelenség eredetét és folyamatát illetően. A Napon a mágneses mezők egyenlőtlensége miatt napfoltok jönnek létre. Ezáltal tömeges kitörések mennek végbe, amelyek során napszél szabadul fel. A napszél (protonokból, elektronokból és alfa részecskékből áll) részecskéit tartalmazó felhő az űr felé halad mintegy 450 kilométeres másodpercenkénti sebességgel. Ha zarándoklása során a Föld mágneses mezejével ütközik, a részecskék nagy része visszaverődik az univerzumba. Egyes részecskék viszont spirál alakba csavarodnak a Föld mágneses pólusai felé. Így keletkezik a sarki fény.
Aszerint, hogy a mágneses pólusok miként mozognak, a megfigyelések helyszínei is évszázadokról évszázadra változnak. Manapság a tudósok teljes bizonyossággal állíthatják, hogy a fények játéka 80 - 130 kilométerrel a földfelszín felett, az úgynevezett ionoszférában történik. A sarki fény többnyire zöldessárga színárnyalatban pompázik Gyakori a pirosas elszíneződése is, ami valószínűleg az atmoszféra oxigéntartalma miatt van. Ugyanakkor a nitrogén kékes és lilás színűvé teheti. Érvényes tehát az a szabály, hogy amilyen géz van túlsúlyban, olyan színben fog pompázni a sarki fény. A statisztikák szerint a legnagyobb esély erre a színes égi jelenségre szeptemberben, októberben, februárban és márciusban van.
Mi: Szivárvány
"Szivárványomat helyezem a felhőbe, hogy az legyen a jele a szövetségnek köztem és a föld között. Ha majd felhőt bocsátok a föld fölé, a szivárvány is megjelenik a felhőben. És megemlékezem a szövetségemről, mely köztem és köztetek, valamint minden test közül való minden élő lélek között van; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek az elpusztítására" - mondja Isten az özönvízről a Genezis könyvében.
A szivárvány kétágú nyelvű teremtője
A világ történtében nemcsak a Biblia próbálta megmagyarázni a szivárvány jelenségét. Az ausztrál bennszülöttek mitológiájában és az aboriginek legendájában a szivárvány a teremtés kígyója, amely a mitikus álomvilágban uralkodik - végtelen időben, amely a világ teremtésekor kezdődött és vég nélküli. Némely törzsek szerint épp a szivárványkígyó a világ és az összes élőlén teremtője. A földnek termékenységet ad, mert ő az eső ura.
A manókból nem lehet megélni
Egykor az emberek gyakran találtak a mezőkön régi fényes érméket, amelyek heves eső utána fénylettek a napon. Úgy vélték, hogy ezek az érmék a szivárvány ajándékai, s mágikus erejük megvédi őket a rossztól és a betegségektől. Zsebükbe rejtve hordták, s a haláluk idején e szavakkal adták át utódaiknak: "Ez a manók ajándéka. Vezetni fog utadon. Vigyázz rá, mint a szemed fényére." Írisznek nevezték őket, és az írek úgy gondolták, hogy a szivárvány végén a manók arannyal teli edényeket rejtettek el, hogy megsegítsék a jó embereket a nehéz időkben.
Megtörni és visszaverődni
Ám a szivárványról sem a manók, sem a kígyók nem tehetnek, és Isten keze sincs benne. A szivárvány egy ún. fotometeor. Egy optikai jelenség, amely színes ívek csoportjaként jelenik meg A napfény (néha a holdfény is) megtörik, és visszaverődik az atmoszféra vízcseppjein. A fénysugarak áthatolnak az összes cseppen, és megtörve bennük, széleinek különböző színekre bomlanak, majd visszaverődés után a belső falon különböző szögekben hagyják el a cseppet.
Színegybeolvadás
Azok a cseppek, amelyek egyforma távolságra vannak a fényforrástól, amely lehet akár a nap, akár a hold, úgy tűnnek az emberi szem számára, mintha egyforma színűek lennének. Mint a fénysugár áthatolása az üvegprizmán, amikor a fény az optikailag sűrűbb közegbe való belépésekor színeire bomlik. Szivárvány estén is ez történik a napfénnyel. A szivárvány külső széltől a belsőig visszatartott lélegzettel követhetjük figyelemmel a színek folyamatos átmenetét: vörös, naracssárga, sárga, zöld, kék és lila.
Meglepő lehet, amikor nagyobb eső esetén több szivárvány is felfénylik az égen Ne hagyják becsapni magukat, ha úgynevezett fehér szivárványt is látnak, ami fehér ívként jelenik meg. Ez csak azért van, mert színei minimálisan bomlanak fel. Leginkább különböző nagyságú esőcseppek vagy a fénysugár a köd mikorszkopikus cseppjein való megtörése esetén fordul elő, ezért néha ködszivárványnak is nevezik. Még ritkább a holdszivárvány, amely a sötétség leple alatt alakul ki amikor a holdfény törik meg az éjjeli eső cseppjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése