Marg Meikle - Tudni akarod? (részlet)

• Mi a magyar nyelv leghosszabb szava?

Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért.
Ezt pedig a nem is olyan hosszú "szent" szavunkból képezhetjük. A magyar úgynevezett agglutináló nyelv, vagyis a toldalékokat úgy ragasztjuk oda  aszótőhöz. Ezek sorrendjéről is biztosan hallottál már: képző, jel, rag.

Halandzsa:
A helyzet civilisztikája úgy orientálódott, hogy a pacifikális globáció nem zavarta a vadlovak futását.

• Hogy nevezzük azokat a szavakat, amelyeket oda-vissza is lehet olvasni?

Például az olyan szavakat és kifejezéseket, mint az: apa, Anna, radar palindrom szavaknak vagy palindromáknak nevezzük, vagyis jobbról balra és balról jobbra értelmesen olvasható szavaknak vagy mondatoknak. A palindroma egy görög eredetű szóból származik, ami azt jelenti, hogy újra visszafut.
A palindorma egy olyan szó, kifejezés, szám, mondat vagy több mondat, amit elölről hátra és hátulról előre ugyanúgy ki tudunk olvasni. A palindoroma lehet rövid, de hosszú szó is. A palindrom számok a következő alakokat vehetik fel: 101, 131, 313. Sőt, lehet dátum is! Például: 2020. február 2.
A palindormt nem szabad összekeverni azzal, amikor egy szót valaki visszafelé olvas, és akkor is értelmes kifejezést kap, de más jelentéssel, ilyen például a: már, pék sok. A palindoroma esetében a szót mindkét végéről olvasva ugyanazt a jelentést kell kapnunk.

Palindroma mondat:
Géza! Kék az ég!
Indul a görög aludni.

• Melyik a legnagyobb szám?

A legeslegnagyobb szám, amelynek még neve is van, az a googolplex. Az egy googol esetében az 1 után 100 db nullát kell írnunk. Ha leírjuk, akkor a következőképpen fog kinézni: 10¹⁰⁰ = 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000. Edward Kasner amerikai matematikus tette közismertté a googol kifejezést 1938-ban. Nyolcéves unokaöccse rukkolt elő a googol elnevezéssel, amikor a nagybátyja megkérdezte tőle, ő milyen nevet adna egy óriási nagy számnak.
Kasner ismertette  meg a világgal a googolplex kifejezést is. A googolplex a googol még a tizedik hatványon, vagyis a googol nullák tízszeresét kell írnunk az 1 után: tíz a tizediken a századikon. googolplex: 10^{googol =}10 ^10(100) Mindenesetre ez a legnagyobb, még névvel rendelkező szám. Az a helyzet, hogy nincs legnagyobb szám, ugyanis akármilyen nagy számmal állunk elő (mondjuk kvadrillióval), mindig hozzá tudunk adni 1-et... majd még 1-et... és még 1-et...

Hasznos tények:
Az 1 000 000 000 000 000 számot Amerikában másképp hívják, mint például Magyarországon:
1 000 ezer
1 000 000 millió
1 000 000 000 milliárd                            (Amerikában: billion)
1 000 000 000 000                                (Amerikában: trillion)
1 000 000 000 000 000                         (Amerikában: quadrillion)
1 000 000 000 000 000 000                  (Amerikában: Quintillion)

• Miért nem ábécés sorrendben vannak a betűk a billentyűzeten?

Ha valaha használtál már számítógépet, akkor biztos te is elgondolkoztál már ezen. A legelső billentyűzetek az írógépek billentyűi voltak. Mindegyik betű egy különálló fémrúd végére olt szerelve. Amikor a gépelő leütötte a billentyűt, ez a fémrúd előrelendült, s a gépbe helyezett fehér lapra csapódva a kívánt helyre nyomta a betintázott betűt.

Az első billentyűzetet még logikus elrendezésben gyártották - vagyis ábécésorrendben. Kiderült azonban, hogy egyes betűket gyakrabban használunk, mint másokat. A gyakran használt és egymáshoz közel elhelyezkedő betűk mindig összeakadtak, amikor a sebesen fellendülő rudacskák elérték egymást. Képtelenség volt gyorsan írni, ezért a gépelés rendkívül nehézkes és gyakran bosszantó feladat volt.

Christopher Sholes 1868-ban szabadalmaztatta az írógép - a mai elrendezéshez nagyon hasonlító - ősét. 8Legelőször egy brit mérnök, Henry Mill szabadalmaztatott írógépet 1714-ben, az azonban kevéssé volt praktikus a Sholes-féle géphez képest.) Sholes azonban 1872-ben ismét leül a terezőasztal mellé. Megvizsgálta, melyik betűket használjuk  leggyakrabban, majd újrarendezte a billentyűk sorrendjét. Azt akarta elérni, hogy a gyakorta előforduló betűkombinációk leütésekor a fémrudacskák egyike se  akadhasson össze. Így találta fel a QWERTY billentyűzetet, mert a bal felső sarokból nézve ezek alkotják az első hat betűt (a magyar billentyűzeteben az Y helyén a Z található).

A gépíróknak beletelt némi idejébe, amíg hozzászoktak a QWERTY-hez, végül mégis tartósnak bizonyult, mert még ma is ez a standard. Egyetlen számottevő  kísérlet próbálta csak felvenni a versenyta QWERTY-billentyűzettel, mégpedig az August Dvorakról elnevezett Dvorak-klaviatúra. A Washington Egyetemen neveléstörténetet tanító August Dvrak 1936-ban rukkolt elő a találmányával.

Dvorak úgy vélte, a középső sorban kellene elhelyezkednie a bal kézzel leütött magánhangzóknak (a, e, i, o, u) a leggyakrabban használt mássalhangzóknak (d, b, t, n, s) pedig a jobb középső oldalon. Ő úgy gondolta, ezzel az elrendezéssel gyorsabban lehet gépelni, azonban az emberek arról panaszkodtak, hogy túl sok energia lenne egy új gépelési rendszert megtanulni.

A QWERTY-billentyűzet az írógépek egyetlen olyan része, amely minden kétséget kizáróan tovább él a mai számítógépekben.

1. Mark Twain (aki a Tom Sawyert és a Huckleberr Finnt írta) vette meg a legelső írógépek egyikét. Ő volt a legelső amerikai író, aki írógéppel írt szöveget adott le a a kiadónak: Élet a Mississippin címmel.
2. Mindössze a billentyűzet felső sorát használva, leírhatod az ŐRIZET szót. Íme, még néhány felső  soros szó: IRT, PIRIT, ROPI, TERET, ŐRIZ, TERI, ÚT, TÚR, PŐRE, RŐT, POR, ŐR, PUTRI, EZER, RETÚR, RÚT, TŐR, ÚR, ROP.
3. Balkezes szavak: EGRES, SAS, TEREGESS, FERDE, DERES...
4. Jobbkezes szavak: ÁLOM, NÉLKÜLÜNK, ÉLÉNK, ÁMULUNK, JUHOK...